Te rákényszerítessz olyat a gyerekre, amihez nincs kedve? Szakkör, tánc és ilyenekre gondolok, nem a sima tanulás.

Nem. Egy nyelvet választhat, ehhez ragaszkodok.

Ezen kívül kipróbálhat amit szeretne, de nem váltogathat 2 hetente. Egész nyáron piszkált minket hogy néptáncra akar járni. Végül beleegyeztünk, de 2 hónap után megunta. Megmondtam hogy ez nem így működik, van ott egy párja, őt sem hagyhatja cserben. Szóval erre kényszerítettem, ha így nézzük.

Az én kislányom 6 éves , és művésztáncra szeretett volna járni év elején amire be is írattam , egy idő után nem tetszett neki de csak mert akkor nem jutt több idő játékra az oviba ez volt a kifogás amúgy pedig szereti én pedig mondtam neki hogy ha csak a játék miatt nem akarsz menni az miatt nem kéne abba hagyni. Azóta mindig megkérdezem tánc óra után hogy milyen volt tetszett e neki és mindig újongva mondja hogy igen és ma ezt tanultuk nézd anya :).

Viszont Év elején angolra is beirattam amire azt mondta nem szereti és nem jó szóval azt egyenlőre abba hagytuk de ha iskolás lesz szeretném ha tanulná mert fontos a mai életben .

Igen. Valamit mozognia kell. Amit akar, de valamit kell. Próbálta már az aikidot, trambulinozást, úszást, most hip-hopozik. Már kezdi unni, kezdené elölről ugyanilyen sorrendben. Ezt már nem engedjük, januárban úgyis költözünk, addig vagy ezt folytatja, vagy semmit nem csinál (utóbbit biztosan nem választja, mert annyit számítógépezhet egy héten, amennyit sportolt).

Nem viccből kötelező neki, gyógytornász javaslatára kell mozognia valamit, mert befelé csámpás nagyon.

Egyébként mindegyiket szerette, csak az indulásoknál van/volt nyávogás.

6,5 éves

Nincsen még gyerekem, de az ilyen rákényszerítős szülőknek üzenem:

1. Én emiatt utáltam meg a csapatsportágakat.

2. Emiatt utáltam meg a nyelvtanulást.

3. Emiatt utáltam meg a zenét egy időre.

Ja, és azon szülők, akik rákényszerítenek ilyesmit a gyerekeikre, az esetek többségében azt fogják mondani, ha megkérdezed, hogy a gyerek szereti azt csinálni, egyébként úgy az esetek harmadában igazuk is van ebben.

nálunk kötelező a gyereknek a zene és a sport.

ezen belül azt csinálja amit akar, lehet az tánc, úszás, kosár.... de egyrészt a zenei alapokat ismernie kell és egy választott hangszerrel meg kell ismerkednie. na nem véresen komolyan, ez kb. 1 év lesz, majd 2-3 év múlva :)

a sport meg alap, férjem is, én is sportolók voltunk, nagyon fontosnak tartom a mozgást amit iskolában nem kap meg olyan mennyiségben amilyenben egy kisgyereknek szüksége van. de sporton belül azt csinál amit csak szeretne, mi támogatjuk mindenben, és az se kötelező, hogy majd versenyezzen, azt tudjuk mindketten, hogy nagy nyomás egy gyereknek ha igazán nem is szeretné, tehát bőven elég ha hobbi szinten csinálja :)

Nem, sőt inkább vissza kell az egyiket fogni, hogy nem mehet mindenre.

Nekem csak annyi a feltételem, hogy nem váltogatunk hetente, olyan nincs hogy pl. most furulyára akarok járni, jövő héten kitalálja hogy mégse, hanem karatéra, aztán pár alkalom után mégis menne a furulyára, de karate helyett úszásra is jelentkezik...

Ha belekezd valamibe és azt látnám, hogy nagyon nem tetszik, akkor kivenném, de ha alapjában véve szereti az adott különórát, csak egy-egy alkalommal van mélypont, hogy nem akar menni, akkor megmondom, hogy sorry, ilyen az élet, nem mindig azt csinálja az ember amit szeret. Ha valaki meg csapatban van, akkor nem lehet azt csinálni, hogy kedvem szerint hol járok, hol nem...