Hogy tereljem el a gondolataimat?

Egy ideje teljesen szét vagyok esve. A cytológiám szerint metapláziám van, gyulladás a méhnyakban; fél év múlva kell kontrollra visszamennem. Emellett csak gyógyszeres kezeléstől jött meg a menzeszem 2 hónap kimaradás után.

Mivel csak 24 múltam, és nem is állunk úgy, pár évig biztos nem lesz aktuális a gyerekvállalás. Mégis rá vagyok kattanva a témára, de úgy, hogy parázok, biztosan nem lesz majd gyerekem. Félek, hogy a metaplasiából meg majd idővel rák lesz, biztos ki fognak pakolni, stb. Már ott tartok, ha kisgyereket látok, bőgök.

Sajnos csak ront a helyzeten, hogy egy ideje munkanélküli vagyok, van időm agyalni. Remélhetőleg pár héten belül tanfolyamra fogok járni, de addig is úgy érzem, felőrlődöm.

Páromnak persze elmondtam ezeket, de nem nagyon tud segíteni, meg nem is akarok újra és újra panaszkodni sem neki, sem másnak.

Próbálok mással foglalkozni, de még alvás helyett is sokszor kesergek és sírok. Egész kamaszkoromban selejtes nőnek éreztem magam, és most ezek a nőgyógyászati gondok is mintha igazolnák ezt.