Szerintetek igaz, hogy a gyerek a szülő tükre? Amilyen lelkiállapotban van az anya, olyan a gyerek is?

Szia!

Lehet benne valami, de nem 100%osan. Egy idegileg labilis, boldogtalan anyának szerintem nem sokat mosolyog a gyereke és nem olyan "üde", mint a reklámokban. Egy beképzelt, modoros anyának nem nszerény, kedves a csemetéje, hanem általában hasonlóan nyafka. Viszont mindenen lehet változtatni később, a felnőttkori "érések" során.

Hú szerintem ez nagyon is igaz. Nekem van egy olyan rossz szokásom, hogy ha nem találok valamit, akkor csapkodok, és ezt a fiam olyan szépen leutánozza, hogy eszméletlen, én nem is gondoltam, hogy ez ilyen csúnya szokás, amíg meg nem láttam, hogy a fiam is csinálja, hogy dühében földhöz vág dolgokat. Meg a másik, hogy én elég lobbanékony, hirtelenharagú vagyok, és ugyan ezeket látom a fiamon is. Amíg én nem változok ilyen téren, addig tőle milyen jogon várnám, hogy ne csinálja? Szóval először én próbálok jó példával elöljárni. Vagy a másik, amikor altatom este. Oké, hogy bepróbálkozik vele, hogy nem laszik, de ha nem izgatom magam rajta, csak szimplán határozott vagyok, akkor sokkal hamarabb elalszik, mintha én is átmegyek idegbetegbe. Akkor is, ha nem mutatom, de megérzi és ő is olyan lesz.

Mondjuk természetesen van neki saját temperamentuma, és nem mindig veszi át az én hangulatomat, inkább csak azt mondom, hogy eltanulja a fogásokat. De pont tegnap volt, hogy tiszta idegbajosan rohangáltam a lakásban, mert nem találtam a pulcsiját amit rá akartam adni, persze pont indulás előtt 2 perccel tűnik el, ő meg csak nézett rám mosolyogva és simizte az oroszlánját, mintha azt mondaná, hogy anya nyugi már, nincs is semmi katasztrófa. Ő szerintem természetileg sokkal nyugodtabb nálam, csak eltanulta jópár hülyeségem sajnos. De remélem még nem késő ezeken változtatni.