Ti is úgy gondoljátok, hogy akinek egy gyereke van az nem szereti igazán?
Egyre több ilyen véleményt hallok/olvasok. Hogy azért lett egyke, mert a szülei megbánták a gyerekvállalást, nem élvezik a szülőséget, az anyukája nem bírja vele otthon, nem lelik örömüket a gyerekben.
Ti is gondoltok ilyet? Őszintén!
Azért egyke, mert 24 évesen baleset után kivették a méhem. Képen tudnám verni, aki nekiáll észt osztani emiatt...
Ennyi erővel azt is lehet mondani, hogy azért született tesó, mert akartak egy jobbat is. Vagy hogy annyira tökéletes, hogy nem akartak a következőben csalódni...
Én egy 1 gyerekes anyuka vagyok, 36 éves, 2 éves a fiam. Sosem szerettem volna egy gyereknél többet, sőt, gyereket is alig alig akartam. NEm vagyok egy nagy gyerekpárti. Mégis lett. Nem azért nem lesz tesója, mert ŐT nem szeretem:-) Őt nagyon is szeretem, de szeretem saját magamat is.
Példá előttem: 2 gyerekes barátnőm tiszta idegbaj, örökösen ordít a gyerekekkel, mindig kialvatlan, mert ha az egyik alszik akkor a másik ébred, mindig slampos, semmire nincs ideje. Nem élvezi már az élete egyetlen percét sem. Nem okolja a gyerekeket. De ha tehetné nem szülne másodikat.
Ikres barátnőm: Örökösen idegbeteg, férjével megromlott a kapcsolata, sokat sír, a gyerekek mindig veszekednek verekszenek, ölik egymást, az anyjuk idegei kivannak.
Én tudom magamról, hogy nekem egy gyerek bőven elég. Igen, én szeretnék visszamenni dolgozni, jó itthon, de nekem ez nem elég. Sosem voltam egy született háztartásbeli.
Igen, ha azt nézem akkor könnyen lehet, hogy belemajmulnék még 3 év itthonlétbe.
És valóban, én egyáltalán nem élveztem az anyaság első szakaszát, sőt ha igazán magamba nézek akkor az első 8 hónap maga volt a pokol. Aztán derengett némi fény az alagútban, de még most sem találom önmagam, és 2 éve elmúlt, hogy szültem.
Nem, nem szeretném megint végigcsinálni.
Örömömet lelem benne, hisz ő a mindenem....mindennap valami új, valami más, csak kissé monoton.
Neki nem lesz tesója.
Nem gondolom azt sommásan hogy MINDENKI ilyen akinek egy gyereke van, sok ismerősöm van aki anyagilag nem engedheti meg ( az ő elképzelése szerint nem tudna mindent megadni még egy gyereknek anyagilag).
De ismerek nem egy olyat és itt is olvastam már ilyet egyébként!- hogy megbánta kicsit mert nem gondolta hogy ilyen nehéz ennyire fárasztó a gyereknevelés hogy ennyi mindenről le kell mondani stb.
van egy barátnőm akinek van egy kisfia és szereti persze de saját bevallása szerint is ha még egyszer kezdené biztosan nem vállalna gyereket, dehát ő azt hitte egyszerűbb.
És őt kimeríti idegileg meg mindenhogy a meglévő 1 is, a férje hiába szeretne még 1 et ő hallani se akar róla.
Nem tartom emiatt rossz embernek barátnőmet, kedvelem nyilván hisz a barátom. De van ilyen is, igen.
Nekünk is egy van és nagyon úgy néz ki, hogy egy is marad.
Nagyon sok egészségügyi problémám jelentkezett a szülés után, műtöttek is, sőt a terhesség alatt pánikbeteg lettem, plusz a terhesség alatt toxémiám is lett, a vajúdás végén sürgősségi császárral.
Na, meg aztán az sem egy másodlagos dolog, hogy az anyagi helyzetünk sem enged jelen pillanatban többet és lehet később sem.
De hogy nem szeretném a gyerekemet? Imádom teljes szívemből és lehet hogy megszenvedtem vele, de megérte!!!:)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!