Mit csináljak? Egyedül mégis mit tehetnék?

a szüleim kiborítóak. tudom, biztosan nagyon sokan kezdik ezzel, de én már tényleg nagyon a plafonon vagyok tőlük. apu folyton iszik és ordibál, ha valamit rosszul csinálok, anyám meg mindent leszar. van egy barátom egy éve. egyszer mondtam anyunak, hogy szeretném hazahozni és szeretném ha megismernék, mire azt mondták, hogy felejtsem el és hogy ne a pasikkal foglalkozzak, hanem tanuljak. csak, hogy az a pláne, hogy így is jól tanulok és végre a matekot is értem, mert a barátom segít nekem. anyuék a múlt héten megint egyedül hagytak (síelni mentek, mint minden évben) és egyedül voltam itthon. gondoltam nem lehet baj, ha átjön a barátom (ezt már megcsináltuk tavaly februárban is, január óta vagyunk együtt) itt aludt szinte minden nap és együtt voltunk úgy is.... na most a lényeg az, hogy az egyik szomszéd megkérdezte, hogy ki volt itt azzal a szép autóval.... anyámék persze egyből balhéztak. nem akartam hazudni, úgyhogy megmondtam. anyu nőgyógyászhoz akar vinni és ráadásul még szobafogságot is kaptam. egyik nap sem mehetek sehová, csak tanulnom szabad szinte. szerintetek mit csináljak? anyám azt mondta, hogy ha nem viselem el ami itthon van, akkor el is költözhetek. de hát mégis hová mehetnék? baromira nem érdekli őket, hogy jó tanuló vagyok, főzök- mosok- takarítok és bármit megcsinálok amit kérnek... most annyira nagy baj hogy 17 évesen szeretek egy fiút?

mit tehetnék??

kérlek segítsetek!!