Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Egyéb kérdések » Ez jó szülőhöz méltó viselkedés?

Ez jó szülőhöz méltó viselkedés?

Figyelt kérdés

Van az egyik (nő)barátomnak egy 9 éves kislánya.Az egyik nap a kis barátaival úgy elcsavarogtak hogy csak sötétedéskor kerültek elő.Csakhogy az egyikük anyja úgy elpüfölte szegény kis srác fenekét,hogy nekem fájt.Kicsit igazságtalannak tartottam verést mert nemhogy hálát adna az égnek hogy előkerült,de még el is püföli.


Nincs gyerekem így hát nem elítélni akarom azokat a szülőket akikre jellemző ez a hozzáállás hanem inkább azt akarnám tudni hogy minden szülőnél először a düh lesz úrrá és aztán gondol bele hogy örülnie kéne hisz meglett a kölök.



2013. febr. 27. 14:30
1 2
 11/18 zabmester ***** válasza:
100%

Nyilván nem jó nevelési módszer, de szerintem itt ez a verés nem is nevelési célzattal történt. Gondolom az anyuka nagyon megijedt, hogy eltűnt a gyerek, és amikor megkerült, nem tudott gondolkodni, az ijedtségét, frusztrációját vezette le ilyen formában.

Különben egyszer gyerekkoromban velem is megesett ilyen, pedig anyám nem volt sosem az a pofozkodós, maximum a fenekemre kaptam, oda is csak egyet-egyet. Na, aztán egyszer 10 évesen megcsináltam azt, hogy nem mentem haza azzal a busszal, amivel kellett volna, hanem késő délutánig játszottunk suli után a barátnőimmel. Hát amikor hazaértem, kaptam is akkora pofont, hogy azt hittem, leszáll a fejem. Szerintem annak is ugyan ez volt az oka. Ettől függetlenül utána már észben tartottam, hogy előbb hazamegyünk, aztán kéretőzünk el, ha játszani akarunk menni, olyat nem lehet, hogy bejelentés nélkül egyszerűen csak nem megyünk haza.

2013. febr. 28. 08:50
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/18 princessluna33 ***** válasza:
33%

engem vertek én verek!!! nagymamám se hisz ebben a modern őrületben hogy nem szabad verni a gyereket..

néha igenis oda kell egyet sózni!!!.

2013. márc. 6. 11:33
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/18 anonim ***** válasza:
70%
Nálunk is volt hasonló eset azt hiszem két alkalommal. Az egyik alkalommal én és az öcsém nagymamámhoz kellett volna, hogy elmenjünk (tőlünk néhány házra laktak, így elmentünk ketten, azt hiszem én 10-11 lehettem az öcsém pedig 8-9 éves) Anyukámnak a városba kellett mennie így átküldött minket. Nagymamámék vártak bennünket de mivel a telefonhívást követően nem érkeztünk meg olyan 10-15 percen belül, hívták is anyát. Minket ugyanis időközben az egyik szomszéd lány behívott, hogy játszunk vele, mi pedig bementünk és eszegettünk, iszogattunk, azt gondoltam nem fognak bennünket keresni. :) Aztán egy jó óra múlva kicsit elkezdtem félni, hogy mi van ha nagyimék mégis aggódnak, így inkább elindultunk. Na addigra már Anyukám tiszta ideg volt, végigtelefonálta az utcát, hogy nem látott -e bennünket valaki, Nagymamámék is totál idegesek voltak, nem tudták hol keressenek. Na akkor nagyon sokat kaptunk, Anyukám nem tudott elmenni intézni az ügyeit, otthon kellett, hogy maradjon, szobafogságot kaptunk amit keményen be is tartott, plusz meg is vert bennünket. Én rengeteget sírtam. Ez előfordult párszor így Anyukámtól a mai napig rettegek ilyen téren. Szeretem, de ha megteszek vagy épp nem teszek meg valamit, csak a bennem rejlő félelem irányít. Ez nem jó. Épp ezért én biztosan nem fogom így megverni a lányomat. Elképzelhető 1-1 pofon a későbbiekben, ha már a szép szó nem hat, de nálunk nem csak pofonokról volt szó. Elcsavarogtunk, de nem rossz szándékból, nem anyát akartuk kijátszani, csak jó ötletnek tűnt. Valahogy ezért nem éreztem jogosnak a verést. Én nem értek vele egyet, nekem sokszor okozott lelki törést. Nem szijjal kaptam, semmi ilyesmi, de volt pár ráncigálás, hajcibálás és rettenetesen rosszul érintett a dolog. Én biztosan nem fogok ilyeneket alkalmazni, még ha én jól nevelt felnőtt is lettem, ennyire azért nem érte meg.
2013. márc. 13. 19:13
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/18 anonim ***** válasza:
57%

Utolsó, teljesen egyetértek veled. Én nem akarom, hogy a gyerekem azért viselkedjen jól, mert retteg tőlem.

Most 1 éves a kisfiam, már megérti, ha nem szabad valamit, és legtöbbször szót is fogad, pedig soha nem bántottam, és nem is fogom.

2013. márc. 13. 19:25
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/18 anonim ***** válasza:
56%
Én is úyg gondolom, hogy indokolt esetben igenis szükség van a verésre, főleg egy fiúnál! Mégegyszer mondom, indokolt esetben (szerintem az általad leírt példa ilyen), megengedhető, és nem bántásként kell felfogni, hanem nevelésként. A férjem pl. nagyon hálás az édesapjának, hogy annak idején néhányszor elverte, így tanult meg bizonyos -nagyon fontos- dolgokat életreszólóan!
2013. márc. 14. 09:31
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/18 anonim ***** válasza:
56%

Nekem is az a véleményem, hogy néha kaphat a gyerek. Én is kikaptam egyszer kétszer,mégis normális felnőtt lettem. Hozzátenném, tényleg egyszer kétszer kaptam, mert anyuék se voltak a verés hívei.

Most 3 éves a fiam, tavaly pont a 2. szülinapja környékén elkezdte az önfejű korszakát. Egyszer sétálunk haza, beszélgetek az apjával,ő fogja a kezem, meglát valamit, kezét kitépi és rohan az útra. Nem forgalmas, zsákutca volt hála istennek,így nem történt baj. Mindez kb 1 másodperc alatt történt. Odarohantam, éselfenekeltem. Az apja megkérdezte, hogy most miért kapott ki, hisznem történt semmi. A válaszom annyi volt, hogy inkább tőlem kapjon ki egyszer kétszer, minthogy egyszer elüsse az autó. Azóta tudja, ugyanúgy,mint előtte, hogy az úton nem mehet át egyedül illetve ha át akar menni valamiért szól és nem csak elrohan.

Lehet lepontozni.

2013. márc. 14. 14:38
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/18 anonim ***** válasza:
57%
Szerintem az általatok leírt eseteket mind meg lehet oldani verés nélkül is. És akkor talán még meg is érti a gyerek, hogy mit miért nem szabad, és nem csak azért tartja be a szabályokat, mert retteg fenyítéstől.
2013. márc. 14. 19:08
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/18 anonim ***** válasza:
56%
A fenyítésnek nem az a célja, hogy rettegjen a gyerek (tőlem vagy a további fenyítéstől), és emiatt jól viselkedjen, hanem az, hogy ezzel felhívjuk a figyelmét egy olyan dologra, amit nem csinálhat többször. Ezzel tesszük számára emlékezetessé azt az esetet, amikor nagyon rosszat csinált. Az én gyerekeim nem félnek tőlem, és ha egyszer-egyszer kikapnak, annak igenis pozitív hatásai vannak.
2013. márc. 14. 20:12
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!