"Egy gyerekünk lesz, hogy mindene meglegyen. " Aki így gondolja, mit ért alatta?

5-ös vagyok!

Hát érdekes hozzászólások születtek!

Bár valóban nekünk két gyerkőcünk van, de mikor a lányom még kicsi volt sokáig úgy nézett ki a dolog, hogy csak egy lesz, aztán fordult a kocka. És igen, csupán anyagiak miatt nem akartuk vállalni a második babát. Mert akkor azt mondtam, hogy inkább legyen egy, de az tisztességesen fel tudjam nevelni, ha kell tudjam különórára járatni, kirándulást finanszírozni stb... És nem éreztem volna önzőségnek azt, hogy nem adok neki tesót, de adok neki helyette sok mást!

Nekem van tesóm, 3 is, ebből kettő féltesó, apu első házasságából. Én őket a mai napig testvéreimnek tekintem, mert erre neveltek, ehhez képest az egyik köszönés nélkül elsétál mellettem az utcán, olyan rég látott, hogy talán már meg sem ismer. A másik egy kétszínű dög, bocs, de másképp nem tudok róla nyilatkozni. A húgom az édestestvérem, vele jó a viszonyom, ő mindenben számíthat rám, én viszont nem mondhatom el ugyanezt, és nagyon sok mindenben nem értek egyet vele, ennek ellenére szeretem. Gyerekkoromban volt, hogy hetekig csak zsíros kenyér volt a hűtőben és minden élményt amit a szüleim nyújtani tudtak, az a kirándulás volt a közeli erdőbe, ami szuper volt, de ezredik alkalommal bevallom nagyon uncsi. És a pénztelenség, bárhogy is akartak anyuék felülkerekedni rajta, bizony rányomta a bélyegét a mindennapjainkra. Mindenkiére.

Szóval tesó kérdésben is és pénztelenség kérdésben is van tapasztalatom és egyik sem az az abszolút pozitív. És ha már dönteni kell, talán az átélt dolgok hatására is én köszi inkább a több pénzt, ergo mindent kapjon meg az az egy, mint még egy gyerek, és lemondás sok mindenről.

És nem gondolom, hogy ettől sznob gyereket/gyerekeket nevelek. Azt is meg kellene már érteni, hogy az, hogy valaki nem vállal 3-4-5 gyereket, pedig megtehetné, az még nem egyenesen arányos azzal, hogy sznobokat nevel.

És sajnos vagy nem, az is igaz, hogy akinek több pénze van, annak más értékrend szerint él, és szerintem egyetlen tehetősebb családtól sem elvárható az, hogy a pénz ellenére úgy éljen, mint egy átlag, vagy átlag alatti. Pont az értékrendek miatt.

Rohadtul utáltam mikor volt olyan időszak, hogy hónap végén fillérezni kellett, és volt, hogy fizetés előtt 1-2 nappal már csak a gyerek evett főtt kaját, és még sorolhatnám, és bevallom töredelmesen, hogy nem sírom vissza azt az időt, és nem is fogok úgy élni, (és mindent elkövetek, hogy soha többet ne forduljon elő) csak azért, hogy a gyerek olyan értékrendet tanuljon.

Olyan, mintha ezért tetted volna föl a kérdést, hogy a te gondolataid erőltesd a tömegre és nem azért, hogy valóban választ kapj. Mert kaptál választ,de mintha mégse hallanád.

(de, hogy hagyjam magam eltéríteni a kozmetikusos kérdésed felé: 2 havonta egy kozmetikushoz elmenés, nem egy rettentő nagy összeg. Ha arra nem telik, (mert akkor a gyerekekre se telik)akkor lehet, hogy tényleg csak egy gyereket tervezek. Csak azért beszélünk el egymás mellett, mert az, hogy valaki valamennyi gyereket tervez, nem állíthatod párhuzamba a nagypapa 9 testvérével, hogy mi lett volna, ha nincsenek, mert nyilvánvalóan egy ilyen kérdés értelmetlen. Persze, hogy jó, hogy vannak. Az én nagyapámnak is sok testvére volt és sok szép dolgot mesélt. Arról meg igyekezett hallgatni, hogy minőségi éhezők voltak, ami nem túl egészséges, több testvére gyerekkorában meghalt, nem lehet tudni, hogy mennyiben köszönhető a körülményeknek)