Egyedülálló anyukák történeteire lennék kíváncsi akik békességben váltak el és jó viszonyban maradtak az ex-ükkel! Hogy alakult a kapcsolatuk, a mindennapjaik?

7 hónapja élünk külön, a válás folyamatban van.

Normálisan viselkedünk egymással, tudunk közös programot szervezni. Nem mondom, hogy nincsenek veszekedések, mert az ő párja sajnos sokszor hergeli, és akkor össze szoktunk kapni. De utólag az esetek 90%ában bocsánatot kér.

Heti 2x szokott jönni. Én igyekszem ezekre a napokra tenni, ha van valami elfoglaltságom, pl fodrász, kozmetikus, mert mas segítségem nincs. De ha épp nincs dolgom, akkor együtt vagyunk 3-man, játszunk, rajzolunk, gyurmázunk. Vagy ők játszanak, én addig csinálom a házimunkát.

Szoktunk együtt enni is, akár otthon, akár mondjuk plázában, vagy valahol. Ha nem jön pár napig, akkor erdeklodik, hogy van a kicsi.

Ugy nagyjából ennyi.

Most lesz 2 éves jövő hónapban. Karácsonykor el akarta vinni, de nem engedtem. Az nekem családi ünnep, ne vigye a csajához. Szilveszter délután vitte el, este hozta haza.

Szülinap elvileg 2 részletben lesz. Meghívom az exem szüleit, egy szombati napra, akkor itt lehet az exem is. Az én családom vasárnap jön, mi sokkal többen vagyunk, akkor lesz nagyobb buli.

Mi nem lakunk egy városban, 15 km-re lakik innen.

Ott alvásról sokáig szó sem lehet, mert egyrészt kicsi a lányom, másrészt meg az apja katonai szállón lakik az új nővel. Oda meg nem engedem. Szerintem így is elég, ha 2 hetente pár órára oda viszi. Nagyon anyás is a kicsi, sajnos mióta egyedül vagyok vele, azóta szó szerint hozzám van nőve. :(