Az nagyon gáz, hogy gyakran gondolok (vágyakozva) a gyerekek előtti életemre?

Nincs veled nagy baj, csak mostanra értél a tartalékaid végére. Mindenképpen meg kellene oldanotok, hogy egy napra kikapcsolódj, mert meggárgyulsz.

Apa meg tud oldani egy napot? Legalább hétvégén? Nagyszülők?

A legfontosabb, hogy ne ostorozd magad feleslegesen. Fogadd el, hogy te is emberből vagy, neked is lehet rossz periódusod, fel kell töltődnöd. Mennyi idősek a fiúk?

Két fiúval valóban nem lehet könnyű. Főleg, ha olyan korban vannak.

Szerintem nem gáz, ha erre gondolsz. Én is sokat gondoltam arra az életemre, mikor még az enyém néhány hónapos volt.

- amikor még nem kellett az időmet másvalakihez igazítani

- amikor még nem kellett a 4 fal között ülnöm

- amikor még nem kellett éjjel 1-2-3x felkelnem, csak éppen wc-re menni

Most már jobb a helyzet, mert tudok vele többet beszélgetni. Sok mindent megért abból, amit mondok neki. Lassan másfél éves lesz. Ő egyedül van, nincs neki tesója, de ő maga néha kitesz kettőt is. :)

Szerintem mindenki életében vannak nehezebb időszakok!

És addig nem lehet rá felkészülni, amíg nincs valakinek gyereke! A legnyugisabb ember is válhat idegbeteg kimerülté!

Barátnőmet pl. anno úgy gondoltuk,hogy az Isten is anyának teremtette!:) Imádta a keresztgyerekeit, sokat vigyázott rájuk, nagyon türelmes volt stb.

Amikor a sajátja egy éves volt sírva hívott fel,hogy nem bírja tovább, nem alszik a gyerek, nyűgös, hisztis, fáradt, ő már két napja fogat sem mosott stb. Ettől még nem lett rossz anya!

Én pl. tegnap éjjel akadtam ki, mert a 13 hónaposom még éjjel fel kel és kezd már nagyon fárasztó lenni, sőt most már nappal sem sokat alszik! Még a konyhában (miután visszaaltattam) még káromkodtam is egy jó nagyot!:)

És bizony, ilyenkor nekem is eszembe jut,hogy volt idő, amikor nem 5 órát aludtam, hanem 8-at!

Ilyenkor kell segítség! Nekünk pl. a mamik. Fogják, elviszik akár egy délelőttre, én meg azt csinálok, amit akarok. Vagy apa bevállalja,hogy ő kel fel hozzá, én tudok aludni!

A baráti körben elég sok gyerekes pár van, de én még soha, senkitől nem hallottam, hogy minden happy lenne állandóan! Emberek vagyunk, fáradunk, ez természetes. Attól,hogy gyerekem lett nem lettem szuperhős, nem fogom két óra alvással bírni, ugyanúgy felidegesít, hogy ha egész nap üvölt és nem tudom miért! Ez természetes!

A lényeg,hogy egy mosolyával kárpótolni tud 13 hónap nemalvásért!:)

Hát ez olyan, hogy kinek mi a nehéz! Van, akinek egy gyerek is tud olyat csinálni, mint másnak 3!:)

Sokan nem beszélnek róla, mert félnek, hogy rossz anyának fogják őket titulálni, ha megmerik említeni,hogy fáradtak, idegesek!

Én sosem tagadtam! Nyilván az sem jó, ha valaki egyfolytában panaszkodik, de nem is kell mindig mindent totál happynek lefesteni szerintem!

Azt nem tudom, hogy baj e vagy sem, de en is sokszor ezen morfondirozok.. Az igazsag az, hogy neha azt erzem, hogy tulvallaltam magam ket picivel. Pikk-pakk folkapom a vizet, sokszor nincs turelmem hozzajuk, aztan meg jon a lelkiismeretfurdalas, hogy milyen sz@rul csinalom az egeszet.. :(

Mar tobben mondtak az ismeroseink kozul, hogy en milyen jo anyuka vagyok; na oket aztan vegkepp nem ertem.. Ugy latszik kifele teljesen mast sugarzok..

Nekem mar 3 eves a kisfiam es meg mindig eszembe jut a regi nyugis eletem. :) Neha elgondolom, hogy milyen jokat aludtam es vasarnap delutanonkent kipattogtattam egy tal kukoricat es vegigneztem 2 dvd-t es mindezt egy laza hajpakolas, manikur es epilals utan. :))) Ehelyett szegyen ide vagy oda de mult vasarnap pl. az uszodaba vettem eszre (a kisfiam jar vasarnaponkent uszni), hogy bizony mar epilalni kene a labam. Tiszta rohanas es kaosz az eletem.

Persze, hogy eszedbe jut a regi eleted es neha vagyakozva gondolsz ra egy faradt nap utan. Nincs ezzel semmi gond. Probalj meg esetleg kicsit kikapcsolodni es feltoltodni. Nalluk pl. az jott be, hogy egyik penteken delutan-este a ferjem megy a barataival valahova es a kovetkezo penteken en. Nem ejszakas bulira gondolok. Hanem lemegyek egy moziba a baratnommel, vagy elmegyunk megeszuk egy pizzat vagy fagyit. Dumcsziunk, vasarolgatunk ha eppen kell valami... Delutan kb. 18 orakor talizom vele egesz este 11-ig. Nekem ez a havi 2 pentek eleg a feltoltodeshez. Sajnos nagyszulok es rokoni segitseg nincs mert kulfoldon elunk. Mivel mindketten dolgozunk es mar ugy erezzuk nem birjuk akkor veszunk ki 1-2 nap szabadsagot a ferjemmel de a gyereket visszuk bolcsibe es elmegyunk egy moziba vagy ebedelni valahova. De ez mar akkor ha nagyon szakad a cerna. :)

Dehogy gáz, én is azt gondolom, hogy sokan vagyunk így ezzel. Én régen egy laza csaj voltam, mióta gyerekem van csupa aggodalom és para az életem (na nem kell félni, szeretem a gyerekem). Ez egy igazi csapda, nem szabadulhat belőle az ember, így meg kell szokni, hogy jó pár évig ez lesz. :)

Bár én el szoktam járni a barátnőimmel találkozni, meg ilyesmik, azért 8 év után jól esne már egyetlen olyan hétvége, amikor csak fetrengek a kanapén, alszom, filmet nézek, majd tovább fetrengek. Megvethettek ezért, nekem akkor is ez az álmom. :)