Mit gondoltok arról, hogy 4 éven belül 3 kisgyermeket vállalni? De őszintén.

Nálunk majdnem így van. A két nagyobbam között 2.5 év van, a 2.3. között 20 hónap. nem vagyunk alacsony iskolázottságúak és alacsony jövedelműek se. A harmadik babánk egy alkalomból fogant egy elcsúszott spirál következtében maradt meg.

Abortusz ellenesek vagyunk teljesen és mivel nem éhezünk (nem is vagyunk milliomosok) ezért ezt nem tartottuk volna indoknak az abortuszra meg amúgy se...

Hogy mire gondolok ha ilyet hallok/látok? Őszintén? Hogy szegény anyuka. Ha csak ketten vannak a férjével akkor úgy állhat kb. mint én hogy örül hogy él csúnyán mondva (persze ha mindent szeretne megadni mindegyiknek energiában odafigyelésben) Ha olyan típus hogy majd a nagyobb neveli a kisebbet, meg majd lesz valahogy stb. akkor persze lehet hogy minden 100% rózsaszín felhőcske.

ha pedig van rendszeres segítsége lásd nagyszülők stb. akkor meg felmerül a kérdés hogy kinek is szülte őket..

Szóval összességében sajnálom az illetőt.

Persze én is ismerek olyat ahol a gyerekek közül 2 tök nyugis, csendben molyolós típus és csak egy elevenebb van. Nekem sajnos iszonyú aktív eleven mozgékony határozott öntörvényűek jutottak. Természetesen nevelem őket rendesen nem hagyom rájuk, de nem a legegyszerűbb típusok .

Az ilyen kicsi korkülönbségnek az a hátránya, hogy a "nagyok" nem kapnak akkor figyelmet, mint a kicsi, mert hiába próbál az anya mindegyikre figyelni a vége úgy is az lesz, hogy a kicsi kapja a legtöbb figyelmet!

Így valójában a nagyobb gyerekeknek okoz "kárt"!!!

Azt gondolom, hogy milyen szép család, de jó nekik, de nagyon-nagyon nehéz lehet!

Nekünk egyelőre csak kettő van, 19 hónap korkülönbséggel, de így is nagyon nehéz lelkileg és fizikailag.

A beszólások pedig így is mindennaposak.

"Juj, egyik pici, másik kicsi, nézd már! Nagy vállalás volt!" stb.

Anyagilag megtehetnénk, de segítség hiányában és a rosszalló tekintetek miatt biztos nem lesz kis korkülönbséggel harmadik.

A játszótéren többször láttam egy anyukát, aki tolta a testvérbabakocsit, amin ott volt a testvérfellépő is, így közlekedtek a három gyerkőccel. Kb. 1.5, 1.5 év lehetett köztük a korkülönbség.

Az anyukát mindenki kerülte, de állandóan bámulták, jó társalgási témát adott a többieknek a jelenléte, teljesen ki volt közösítve, nagyon sajnáltam szegényt.

(Már elköltöztünk, így nem tudtam vele beszélgetni.)

Van négy gyermeket nevelő család is a távolabbi szomszédunkban, szépen élnek, de tény hogy ott is nagy attrakció mikor útnak indulnak valahova (köztük is kicsi a korkülönbség).

Mi eleinte négyet terveztünk, talán még lesz egy harmadik, de csak évek múlva!

Természetesen ha véletlenül úgy alakulna, hogy tervezetlenül bár, de jönne a következő, nem ölnénk meg, abortusz ellenesek vagyunk, úgy bevállalnám akár rögtön is a harmadik (vagy netán negyedik-ha ikrek fogannának véletlenül) babát, vállalva minden következményt!

Nekem mikor a 3.fiam született egy hónap mulva töltötte a legnagyobb a 4-et, tehát benne vagyunk a 4éven belül 3gyerekben.

Nekem van segítségem, anyukám és anyósom is nyugdíjasok, közel laknak, segítenek, ha kell, de ne azt gondoljátok, hogy állandóan oda vannak passzolva a gyerekek. Egy egy délelőttre - egy héten egyszer- elviszi anyósom az egyiket. Kb.ennyi. Én anyukámhoz meg hétvégére szoktunk menni, de akkor én is ottvagyok velük.

Nekem a legkisebbik babám egy angyalka, kb fél éves koráig olyan volt mint egy kis szobanövény. :) SZóval iró nyugodt, jóalvó baba, egészen pici korától- párhetes - átaludta az éjszakát. Altatni sem kell, mert mindig egyedül alszik el. Így napközben, nagy oviban van, akkor jól elvagyunk, mert kb felváltva alszanak. A legkisebb most 2x alszik, a középső egyszer. Mikor az egyik fekszik a másik kel- lényegében egy gyerekkel vagyok. délután 5-től már mind fentvan- akkor meg férjem is jön- játszik velük sokat. Este én fürdtem a kicsit, férjem a nagyokat.

Ha a nagy is otthon van, nincs ovi vagy más miatt, akkor meg jól eljátszanak már a középsővel is. Én is próbálok sok időt velük tölteni, és a takarítást főzést úgy időzíteni, hogy mindig jusson rájuk idő.

Szóval szerintem annyira nem gáz. Bár nekem a "jógyerek" kategóriába esnek a gyerekim, a középső kicsit elvetemültebb, de azért simán lehet velük bírni.

Beszólásokat nem kaptunk...... a kis korkülönbség miatt, inkább csak azért, mert mind fiu. :))

Szóval mi jól elvagyunk- ugygodolom. Nem bánom a kis korkülönbséget -sőt! Örülünk, hogy így alakult.

Nekem a legnagyobbam nem volt 3 éves, mikor a harmadik gyerekem született. Nem vagyok kisebbség tagja, sem vallásos sem. Egyszerűen így alakult az életünk. Az első két gyereket direkt kis korkülönbséggel terveztük. A világ legjobb döntése volt. 14 hónap van közöttük. A második terhességemnél, szülésemnél, kisbabás kornál szebb dolgot senkinek sem kívánhatnék. A gyerekeim a mai napig imádják egymást. Még az óvodában is elismerően dicsérik kapcsolatukat az óvónénik. Harmadik gyerekem nem tervezett baba. Felelőtlenek voltunk, de a felelősséget felvállaltuk. A második és harmadik gyerekem között 18 hónap van. Problémamentes terhesség, szülés után, nulla segítség mellett, problémamentes kisbabakorszakon vagyunk túl. A kicsi immár bölcsibe jár, a nagyok egymás melletti csoportban az óvodában, én pedig ép jövőhéten kezdek a munkahelyemen. Iszonyatosan büszke vagyok a gyermekeimre. Mindegyik kimagaslik valamiben. Kiegyensúlyozottak, egészségesek, tele vannak szeretettel és iszonyatosan szeretetre méltóak. A férjemmel lassan 10 éve élek boldogságban. Nem vagyunk gazdagok, van lakáshitelünk is. Én nem hiszem, hogy egy egyke gyerek boldogabb lenne az én három gyerekemnél...

A futószalagon gyártásról, pedig csak annyi a véleményem, hogy én 4 évet estem csak ki a munkából. Azok a nagyon jó anyák és feleségek akik 3 év különbséggel szülnek 9 évet fognak. 9 év babagügyögés után biztos rettentő tartalmas emberek lesznek.

A beszólások eleinte nagyon zavartak. De rá kellett jönnöm, azért vannak, mert nem értik a helyzetet. Annyira elégedettek önmagukkal, hogy fogalmuk sincs arról, hogy más hogyan vihet véghez többet.