Nem tudom mit tegyek! Hogyan lehetne szerintetek azt megoldani, hogy ne érezze ki szorítva magát?

5. vagyok.

Először a pároddal ülj le és beszéljétek át a dolgot. Oké, hogy neki a vér szerinti gyereke a pici, de mivel anno elfogadta a kislányodat is, ezért ugyanolyan felelősséggel tartozik iránta is. Neki ő az apakép, mivel ő nevelte.

Aztán itt a hétvége, az ünnep. Lesz időtök hármasban elbeszélgetni. Amíg a pici alszik, ragadjatok meg egy ilyen pillanatot. Üljetek le vele komolyan beszélgetni. Mondjátok el neki, hogy attól, hogy a kicsi megszületett, ő is ugyanolyan fontos MINDKETTŐTÖKNEK! Nyugodtan fordulhat hozzád és az apukájához is bármikor, bármilyen problémája van. Fontos, hogy érezze és elmondjátok neki, hogy szeretitek (ne legyen DE, mármint hogy szeretünk, de most blabla). Most van abban a korban, mikor már nem gyerek, de még nem is felnőtt, nem igazán tudja helyén kezelni a dolgokat. Nyugodtan, pl. egy vacsi készítés közben poénkodtok, és átöleled, megpuszilod, hidd el, jól fog esni neki. Ebben a korban van az, hogy nem elég mondani, hogy szeretlek, hanem még ki is kell neki mutatni (hiába gondolod már ehhez nagynak, vagy esetleg ő gondolja magát ehhez nagynak).