Az albérletben élő, oda gyermeket vállaló családokról azt gondolod, hogy jómódúak, vagy kicsit sajnálod őket, hogy nincs lehetőségük saját lakásra?

Mi is alberletben elünk, bar csaladi hazban. Csak otthon megy ez a "lesajnalas" az alberletbe valo gyerek vallalas miatt.

Csak egy egyszerü pelda: Par honapja szoba került a barati tarsasagunkban, hogy ki honnan jött pontosan, milyen hatter, stb... Es amikor elmondtam a baratoknak (eleg "multikulti" a tarsasag, spanyolok, hollandok, angolok, norvegok, nemetek, stb...), hogy az en anyukamnak sajat lakasa van, csak neztek ram kikerekedett szemekkel, hogy miert?... Es csak aradtak a kerdesek ram, mi van ha egy masik varosban kap munkat, mi van ha a gyereket masik varosba veszik fel tanulni, mi van ha több gyerek lesz, mint ahany szoba a lakasban, mi lesz a lakassal, ha a szülök meghalnak es a gyerek nem akar a lakasba elni es meg sorolhatnam... Ök peldaul semmi ertelmet nem latjak annak, hogy havi szinten lakasra tegyenek felre vagy törlesszek a hitelet a lakasnak, mert inkabb nyaralasra tesznek felre vagy tanulasra, a gyerekre költik, stb...

Sokkal inkabb tamogatom mar en is az alberletet, pedig egy szep nagy sajat lakasban nöttem fel, de lattam,, hogy mit megküszködtek a szüleim vele. Es igenis sokkal kenyelmesebb az alberlet. Ha valami elromlik akkor nem en javittatom meg, hanem a föberlö, a kerti nagy munkakat amiket mi magunknak nem tudunk megoldani azt is a föberlö fizetni. persze arny oldala, hogy ha barmit is meg akarok valtoztatni akkor szolnom kell elötte a föberlönek, de hat valamit valamiert :)