Hány gyerek szerintetek az a "bűvös határ", akiket még tisztességben, egyenlő és elegendő figyelemmel, "épp ésszel" fel lehet nevelni?
Tudom, nagyban függ az anyagiaktól, a külső (családi, baráti) segítség meglététől/hiányától, a szülők életkorától,stb de vegyünk wgy optimális szituációt. Anyagi biztonságban élnak (Apuka szorgalmas, jó szakmája van), Anyuka talpraesett, teherbíró, ügyes, energikus. Tehát mondjuk ezen nem múlik. Mondjuk a lakás is kényelmes, nem nagy, de variálható, és akár több gyerek is mehet egy szobába.
Hány gyereket lehet ma úgy vállalni, hogy ne nézzenek különcnek érte, ne "sajnálják" a gyerekeket, hogy még ne lógjon ki a sorból a család.
Vagy ez max 3 - 4 gyerek, ennél több már kirívő?
Kiváncsi vagyok nagyon a véleményetekre, írjatok!!!
válasza:Nekünk 3gyermekünk van. Nálam ez volt a határ. Mikor születtek sorban, a 3-nál éreztem azt, hogy most teljes az életem, és már nem jut eszembe, hogy újra teherbe akarok esni, és már nem vágyom egy újabb babára.
A türelmemnek és tűrőképességemnek is úgy érzem itt a határa egyébként!
Tényleg ember-gyerek-élethelyzetfüggő. :)
Ki mennyit bír. Pedig nagyon szeretem a gyerekeket, és tesómnak nemrég született kisbabája, akit szintén imádok. Megyek hozzájuk sokszor, sokat dajkálom, etetem mióta kanalazik... stb. De aztán jó visszaadni az anyukájának és eljönni haza... MÁr nem indítja be bennem a vágyat, hogy ÉN IS AKAROK MÉGEGYET! :)
válasza:Két gyerekünk van. Kettőt legalább szerettünk volna, szóval is rendben is van.
Ha születne egy harmadik, örömmel vállalnánk és ugyanúgy meg tudnánk adni neki mindent, mint a testvéreinek. Most legalábbis így gondolom.
Én már negyediket vagy annál többet nem is szeretnék és nem is tudnék elképzelni.
De hármat örömmel. Ha meg ők ketten lesznek testvérek, úgy is teljes az életünk.
válasza:Nagyon köszönöm mindenki válaszát, érdekes volt olvasni, hogy kinek mi a véleménye erről a témáról.
Nekünk 6 gyerekünk van (amikor ezt a kérdést kiírtam még csak 5 volt), akkor is és azóta is sokszor érzem, hogy különcnek tartanak minket, folyamatosan a "fogást" keresik rajtunk, mikor hibázunk, mikor mit felejtünk el, hogy lehessen elégedetten nyugtázni, ugye, egye ennyi gyereket nem szabadott volna vállalni. Remélem azért egyre kevesebben gondolkoznak így, egyre jobban el tudjuk fogadni azt is, aki valamiben más mint mi.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!