Kis vagy nagy korkülönbség a két gyerek között?

Én a kisebb korkülönbségre szavazok, még ha az első 1-2 év nehéz is. A gyerekeim között 2 év 4 hónap van, és a lányom gyakorlatilag már nem emlékszik arra, hogy milyen volt "egykének" lenni. :) (most 6 éves)

Nagyon jó tesók, persze civakodnak eleget, de jól eljátszanak, segítenek egymásnak.

Nekünk még csak egy lányunk van, van viszont sok- sok többgyerekes család, akikkel nagyon jóban vagyunk, rajtuk ezt látom, ők ezt mesélik:

vagy minél kisebb(1-2 év), hogy "összenőjenek" vagy minél nagyobb(9-10 év), hogy a féltékenység könnyebben megbeszélhető legyen.

A "szakirodalom" szerint a "legrosszabb" ha 3- 7 év van közöttük, pl. a dac- korszak és az iskolakezdéssel járó változások miatt.

Amit mi szerettünk volna, csak sajnos nem jön a tesó, az az, hogy a két első gyermek között másfél. 2 év legyen, majd 8- 9 év múlva megint két gyermek kis korkülönbséggel. Dehát ember tervez... most úgy vagyunk vele, hogy mindegy mikor, csak jöjjön a testvér:).

öcsém és köztem 11 év van. öcskös nem tervezett baba volt, spirál mellett fogant... de ez mindegy is igazából.

szóval én nagyon sokat segítettem anyunak (már ami egy 11-12 éves gyerektől soknak számít). nem voltam féltékeny, már megértettem, hogy egy pici babának sokkal több törődés kell mint nekem.

most várom az első babámat, de szeretnék majd egy tesót 3-4 év korkülönbséggel, ha összejön úgy, na meg ha az apuka is szeretne még egy babót :)

Mi 2 évet akartunk, 3 lett belőle.

Leginkább a korom miatt nem opció a nagyobb korkülönbség (34 évesen szültem az elsőt), harmadik sincs még kizárva:)

Kicsi még csak 8 hónapos, a nagy gyepálja, bár kezd javulni a helyzet, kifejezetten gyengéd is tud lenni.

Nekem nehéz volt újra kezdeni az éjszakázásokat. Fiam két éves korától aludta át az éjszakákat, de 3 éves koráig nagyon hajnalosan kelt. Mire jól aludt, jött a kicsi.

Kis korkülönbséget szeretnék (ha végre összejönne). Van egy 10 évvel idősebb nővérem. Állítólag nagyon szeretett velem játszani, de kevésre emlékszem belőle. Iskolás koromban sokat segített a tanulásban, de ő akkor már főiskolára járt, kollégista volt, majd férjhez ment. Szeretjük egymást, de ez nem olyan, mintha ténylegesen együtt nőttünk volna fel, közös titkaink lennének, stb.

Ebből kiindulva én szeretném ha a (leendő) gyerekeim együtt játszhatnának, majd számíthatnának egymásra. Bármennyire is nehéz lesz az elején, ahogy nőnek, egyre ügyesebbek, önállóbbak lesznek. Kis áldozattal jár, de nekem megérné.