Egy kis együttérzésre, vigasztalásra lenne szükségem, nagyon magam alatt vagyok és kicsit depressziósnak is érzem magam, sajna jelenleg senki nincs aki meghallgatna, adnátok nekem egy kis erőt?

Szia!Először is ezeket a gondolatokat felejtsd el,mint pl:"...Kilátástalannak érzem a jelenlegi helyzetünket, félek, hogy a lányomat nem fogom tudni beadni a nyár elején bölcsibe, vagy, hogy mi lesz ha a Párom elveszti a munkáját, vagy én nem fogok találni ..."

Mert hogy ugye gondolatokkal teremtünk és nagyon fontos a pozitív hozzáállás.Ezzel a probléma elviekben már meg is oldódik,mert fejben a megoldásnak kell meglennie,nem a "mi van,ha nem sikerül"-nek. :)

Sejtem,hogy nehéz ez az időszak most Nektek,de azon legyél hogy a kislányod mehessen bölcsibe,utána néztél már,hogy mik a lehetőségek?Közben találd ki,hogy Te mit dolgoznál majd szívesen,mihez értesz.Fel a fejjel,vannak nehezebb napok,ez most biztosan azok közé tartozik.Ott a kis "Bánat űződ" melletted,nagy bajod nem lehet. :)

Szép tervek-okos gondolatok!Nem is értem hol a probléma? :)

Hajrá és fel a fejjel!!!!

A 3-as Válaszoló 20 tételes tanácsát megfogadom Én is.Többször tapasztaltam már,hogy az írás segít.Már csak az is,ha kiírod Magadból mi bánt,a végére általában össze is áll a kép... Papír(ok),toll és kész!:)

Azért írok most ide,mert nagyon hasonló a helyzetünk.Mi a Párommal 5 éve vagyunk együtt 4szer költöztünk,ebből 1 volt saját (bedőltünk a hitellel),de most is legszívesebben mennénk tovább...Szóval ismerem a saját ház utáni erős vágyat és hogy milyen Másokkal együtt élni (legyen az a Te,vagy a Párod családja egyik sem egyszerű), és azt is tudom,mi az,amikor igyekvő vagy/vagytok az anyagiak mégsem adottak és ezért nem lehet...MÉG!

A pozitív hozzáállás valóban jó,Én is ezt vallom,de azt is tudom,hogy rohadt nehéz,főleg ha nem bírod megállítani a negatív gondolatokat...ezt valahogy tudatosan kell csinálni...

Nyugodtan írj,akár privit is,meg tudlak érteni,kicsi szívünket is kiönthetjük Egymásnak.:) De fel a fejjel,mert Neked van miért és ez a lényeg!:)