Névválasztás, érezte más is így?

mi elég konzervatívan állunk a névválasztáshoz, valahogy mégis egy modern név maradt a sok hagyományos közül, sokáig idegen volt Nekem, de nálunk is kb másfél éves korára olyannyira összenőtt a gyerek a nevével, hogy más nem is lehetne és már nekem sem fura. Ennek így kellett lennie.

Mennyi idős a kisfiad?

Ha nem tudsz megbarátkozni vele, minél előbb érdemes megváltoztatni, ha még nem hallgat rá.

Ha csak neked "nem" tetszik, várj még egy kicsit, vagy adhattok neki hivatalosan másodiknak Marcit és elkezditek marcizni aztán meglátjátok melyik név lesz majd az, ami rajta marad. Olyat hallottam h valaki kacifántosat adott és megbánta, de olyat nem hogy egyszerű normális nevet változtattak volna másra.

Én is így éreztem, talán még ma is...bár már nem foglalkozom vele. Már a terhesség alatt is óriási dilemmában voltunk, hogy mi legyen a neve...nagyon kevés volt, ami mindkettőnknek tetszett és azok is szinte mind elfordultak a rokonságban, baráti körben. Végül maradt egy lánynév, amit már első körben kizártam, mivel divatnév (Hanna)...és ezért nem akartam adni. Aztán mivel nem találtunk jobbat, és szívem szerint mégiscsak ez tetszett a legjobban, ez hangzott a legszebben, úgy voltam vele, nem fogom csak azért Margitnak hívni a lányomat, mert abból kevés rohangál az utcán.

Végül kapott egy második nevet is, amihez apukája ragaszkodott, de nagyon. Miután megszületett, és már itthon voltunk, akkor csak néztem őt és azon járt az eszem, hogy képtelen vagyok őt Hannának szólítani. (Hiába tartom gyönyörűnek, mégiscsak el kezdett zavarni, hogy tucatnév). Felvetődött, hogy megváltoztatjuk...de végül nem tettük.

Most ott tartunk, hogy a lányunk 20 hónapos és senki nem használja, nem szólítja egyik nevén sem, helyette van egy 3. beceneve...Ő lett a mi kis "Pankink" (Hanna, Hanni, Panni, Panki...így jutottunk el idáig). :D Erre már rááll a szám és szeretem is, de a mai napig zavarban vagyok, mikor megkérdezik, hogy hívják...nehéz kimondanom, hogy Hanna. De abban bízom, hogy majd az ovis, sulis időszak helyreteszi ezt bennem, meg fogom szokni, hogy a rendes nevén szólítják és addigra már nekem sem lesz olyan idegen. Most megint babát várunk, és már a legelejeén eldöntöttük, mi lesz a neve, és megfogadtuk, nem agyalunk rajta többet, nem kerítünk neki akkora feneket, mint legutóbb. :)