Kiborít a játszóterezés. Én csinálok valamit rosszul?

Nagyon megértelek! Pont a napokban akartam kiírni egy ilyen kérdést. Nem hinném, hogy valamit rosszul csinálsz, vagy ha igen, akkor én is... Az én kislányom 16 hónapos, tavasszal kezdtünk játszótérre járni. Ebben a városnak csúfolt faluban mindössze 2 játszótér van, de abból az egyik nagyon messze, a másikhoz is 40 percet kell sétálni. Hintázni nem szeret a lányom, inkább "kóvályog", amióta megtanult egyedül menni azóta egyfolytában csak megy össze-vissza, néha homokozik vagy a faházba bemászik. Eddig leginkább olyankor voltunk kint, amikor nagyon kevés gyerek volt jelen, de legutóbb sikerült egy olyan időpontot választani amikor rengeteg gyerek volt különböző korosztályból. Kislányom mászkált jobbra-balra, én szorosan utána mert még néha elveszíti az egyensúlyát, és mosolyogva nézte a többi gyereket, mint aki be akar kapcsolódni a játékba de nem tudja hogyan...erre egy dömper 2 éves lánygyerek odajött, rákiabált a kislányomra hogy "menj innen" és akkorát lökött rajta, hogy a lányom hátradőlt mint egy krumpliszsák és beütötte a fejét. Szegény nagyon sírt...Na most én nem vagyok egy paramami, de ezen teljesen kiakadtam. Annyit mondtam a gyereknek , nem bunkón hanem szigorúan ahogy a sajátomnak is mondanám, hogy "ez nagyon csúnya dolog volt". És közben figyeltem, hogy ott van-e az anyja. Nyilván a padon tespedt, mint utólag megállapítottam, azért egy verekedős 2 évest én nem hagynék egyedül bóklászni a játszótéren! Ezután az eset után még két gyereket ütött meg a lány! Megmondom őszintén most egy darabig szerintem nem fogunk menni.

Ma viszont voltunk játszóházban, imádta, úgyis jön a hűvösebb idő, heti egy alkalmat kibírunk, én inkább fizetek érte de normális legyen a társaság és a közeg, itt tényleg bármilyen játékot ki tudott próbálni, és azért volt 1-2 hasonló korú gyerek tehát a szocializációja is rendben lesz remélem.

Fel nem tudom fogni, hogy miért kell ilyen korban erőltetni a játszóterezést, főleg ha a gyerek szemmel láthatóan nem élvezi. Szerintem a játszótér nagyon nem ilyen kis totyogóknak való.

Elképedve látom, amikor sétálunk, hogy néha már a fiammal egykorú (6 hónapos) babákat is oda hordanak, beleültetik a hintába, amikor még ülni se tud, és ott lökdösik szegényt, mert ugye az unatkozó anyukáknak kötelező ott "szocializálódniuk", meg kicserélni a legfrissebb pletykákat.

Én később sem fogom erőltetni a játszóterezést, annyi minden más van, amivel hasznosabban eltöltheti a szabadidejét a gyerek. Lehet sétálni, otthon játszani, ha nincs is kertetek, valamelyik nagyszülőnek, vagy ismerősnek biztosan van, ahol sokkal normálisabban játszhat a gyerek.