Mit mondasz, tanítasz a gyerekednek a vallásokról? Egy konkrét felé tereled? Esetleg nálatok kötelező?

Én nem vagyok vallásos, de a párom igen, ezért a gyerekek vallási nevelése az ő reszortja. Van egy gyönyörű szép képes gyermekbibiliánk, azt szoktuk/szokták lapozgatni, illetve vasárnap általában elmennek templomba is.

Ennél komolyabban nem vesszük, nincs kötelező imádkozás vagy hittanóra. Majd csak ha ők kérik ezt.

2, 5 és 7 évesek.

A férjem és én is vallásos nevelést kaptunk (katolikus és református), volt templomba járás, elsőáldozás/konfirmálás stb., azonban felnőttként mindketten egyetértünk abban, hogy az egyházak (főképp a keresztények, azon belül a katolikus) rémületes dolgokat vittek és visznek végbe, és mi nem kívánunk ebben részt venni. A lényeg, hogy bár vallásos alapokról indultunk, nem vagyunk vallásosak.

Mikor a gyerkőc 2-3 évesen érdeklődni kezdett, mi van a halál után, én azt mondtam neki (amit gondolok), hogy senki sem tudja, ez az emberiség egyik legnagyobb kérdése, amelyre különféle magyarázatokat találtak az emberek, pl. egyesek szerint menny és pokol, mások szerint ujjászületés stb. Persze mindezt az ő szintjén.

Azonban, mivel keresztény kultúrkörben élünk, és a húsvét, karácsony is keresztény tartalommal teli ünnepek, ilyenkor mesélek neki a gyerekbibliából az adott ünnepről. A Biblia ismerete egyébként is alapvető, és teljesen egyetértek Vonneguttal abban, hogy „Ha Jézus jó dolgokat mondott, mit számít, Isten volt-e vagy sem?”

Vettünk már részt keresztelőkön (a családban is), templomi esküvőn is, és egyszer meg is kérdezte tőlünk, hogy őt miért nem kereszteltük meg, ha az unokatesói meg vannak keresztelve. Az igazat mondtam neki (ld. fent), és azt, hogy úgy gondolom, ha nagyobb korában, önszántából úgy dönt, hogy meg szeretne keresztelkedni, azt én jobbnak tartom, mint ha „berántanánk” egy egyházba úgy, hogy mi sem gondoljuk komolyan, csak „szokás”.