Milyen nemű gyermek (ek) re vágysz inkább? Miért? Melyikükkel "könnyebb" az élet?

Szia! Nekem egy kisfiam van. Mielőtt terhes lettem vele, kislányt szerettem volna. De a terhességem óta, de főleg mióta megszületett rájöttem, hogy egyáltalán nem számít, hogy fiú-e vagy lány. Szeretnénk még gyereket a férjemmel és nem érdekel, hogy mi lesz, csak az számít, hogy egészséges legyen. Igaz, mivel fiam van, abszolút fiús anyukának képzelem magam, másodszorra is fiút tudok elképzelni, de mondom nem ez a lényeg. :) Amúgy mindenki azt gondolja, hogy az egy fiú egy lány a tökéletes felállás, hát szerintem nem biztos. Szerintem az azonos neműek jobban kijönnek egymással és szorosabb a kapcsolatuk. Például a férjem is jobban kijön az öccsével, mint a húgával. Egyébként a gyerek olyan lesz amilyenné neveled, ha azt vetted észre, hogy a lányok hisztisek vagy agresszívek, az nem feltétlenül azért van, mert lányok, hanem ez abszolút neveléstől függ. Fiút is lehet, hogy úgy nevelni, hogy hisztis legyen.

Remélem tényleg nem vagy csalódott, hogy ismét fiad lesz! Mert kicsit úgy érzem, hogy az vagy és csak megerősítést vársz, hogy a lányokkal tényleg több a gond, hogy ne légy csalódott. Hidd el jó ez így! Két kisfiú tökéletes! :)

3 lányom van.

Harmadikra vágytam fiúra, de most már le nem cserélném a kis "visítozó malackámat" sem. (8 hetes).

Baromfiudvar/doromboló cicák/hisztis vinnyogók/segítőkész lelkesek/kíváncsi vidámak/érdeklődők/rendesek/rendetlenek/okosak/csinosak/szépek/tündérek, és még sorolhatnám...

Sokszor elviselhetetlenek. Odáig vagyok értük.

(Nem tudom, lesz-e folytatás, most inkább úgy érzem, hogy nem. Pedig kéne még egy lány is :o))

Sosem jöttem ki a kislányokkal,egyszerűen nem szerettem őket.El nem tudtam volna képzelni hogy egy hisztigép legyen a gyerekem,egy hello kitty mániás nyávogós csilivilis lány.Nagyon fiút akartam,én is fiús voltam kicsit.Annyira szerettem volna egy kisfiút ,még a doki is mondta hogy fiú az elején.Hát teljesen beleéltem magam,egyből vettem kék rucikat,neve is egyből lett.Jött 16 hetesen a 4D,és mondja a nő hogy egy lány...

nem hittem el,hova lett a kisfiam?!Bőgtem mint aki tényleg elveszítette a kisfiát.De pár nap mulva megszoktam hogy lány lakik bent,és imádom őt.Igaz még neve az nincsen nem ugy mint amikor fiú volt,de már van egy csomó rózsaszín rucija...XD És hogy hogy fogok kezelni egy hisztigépet ha megszületik azt még nem tudom...:(

egy fiam, és egy lányom van. Szerintem nem a nemétől függ, hogy mennyire hisztis egy gyerek, hanem a habitusától.

És persze a neveléstől....

A férjemnek és nekem is azonos nemű testvére van, és azt gondoltam, hogy egyneműek felnőtt korban jobban megértik egymást.

Én a lányom születése után biztos voltam benne, hogy a pici fiú lesz, mindenből unisexet vettem. (mármint a tartós használati cikkekből)

Az én lányom kicsit sem agresszív, könnyen kezelhető, de igen, hisztis.

De a fiam is hisztis. Bár ő még csak egy éves, de már nagyon ügyesen tud toporzékolni.:)

Hát..én őszintén megmondom, s hogy lányra vágytunk mind3-nál, 2 fiú lett:)

Persze nem adnám semmiért őket.

De egy lánnyal könnyebb. Nekem legalábbis. A fiúk aktívak, pörgősek, állandóan keresik az élményt, mozgékonyak, kicsit durváskodóbbak, egyértelműen agresszívabbak (természetesen nem hagyjuk kibontakozni őket de náluk ha haragszanak az odacsapás egyértelműbb).

A lányom se piskóta de sokkal sokkal nyugisabb kicsi kora óta, odaül, rajzolgat, gyurmázgat fél órákig elhomokozik egyedül, kicsi kora óta beszél folyékonyan, ügyesen kifejezi az érzéseit stb. amitől sokkal könnyebb volt megérteni.

Sok sok lányos dolgot tudunk együtt csinálni amit értelemszerűen a fiaim meg nem élveznek annyira meg nem is érdekli őket.

Persze ez attól is függ ki mit szeret, én szeretek sütni főzni lakberendezni, öltözködni, kézműveskedni amiben a lányom mind mind partner. A fiúk meg nem, velük mást kell csinálni meghát ha kettővel megyek együtt valahova folyamatosan mehetek utánuk, meg irányítgatni, fegyelmezni kell őket, mert szétkapják a hivatalt pl. vagy a boltot. Nem rosszaságból, csak egyszerűen sokkal aktívabbak.

Mi kezdetben két lányra vágytunk. Az első gyerkőcnél haláli biztos is voltam benne, hogy kicsi lányt rejt a pocak. Ehhez képest a 24. héten kiderült, kispasi... Egy pillanatra furcsa érzés volt, de ma már nem adnám semmiért. A másodikunk is kisfiú lett volna... őt sajnos elvesztettük. Szóval ennyit a két lányról.

A vetélésem óta eldöntöttük, hogy ha kegyes lesz a sors, és sikerül a második, bevállalunk egy harmadikat is. Őszinte leszek: három fiút sem bánnék - és esetünkben tényleg nem közhely, hogy csak egészséges legyen...

Hogy kis korban kislányokkal nehezebb? A kisfiam miatt ezzel vitatkoznék... Hihetetlen energiabomba, állandóan pörög... A nagyik szerint - akik azért felneveltek egy-két gyekreket - is egész embert kíván...