Mennyire nevelitek gyermekeiteket ugy ahogy azt elképzeltétek mikor még csak a pocakban volt?

Én nem olvastam a Suttogót, de ettől eltekintve ugyanúgy voltam vele, mint Te. Szigor és következetesség, sírni fogom hagyni, nem fogja megtanulni, hogy hisztivel bármit el lehet érni, azt azonban tanulja csak meg, hogy éjszaka alvás van, pár átbőgött éjjel után menni fog, stb. Az elméleteim szerencsére megbuktak, nem tudtam hallgatni a sírását, 1 éves koráig szopizott éjjel, egy tündér, édes 2 éves kisfiú most. Vannak ugyan szabályok, de rugalmasak, és megpróbáljuk tényleg csak azt tiltani, amit feltétlenül muszáj. És tudod, mi az érdekes? Hogy a környékbeli anyukák, a csodánkra járnak, hogy milyen szófogadó. :) Persze, mert békén hagyjuk.

Nyilván nálunk is vannak gondok, és mi sem vagyunk tökéletesek, de ez az út sokkal járhatóbbnak tűnik, mint a szigor. És kellemesebb is.

Érdekes kérdés...

Alapjában azt hiszem tartom magam a "fő csapás vonalhoz"pl.hiszti kezelése,nem verekedhet,illedelmes viselkedés,ezekre nagyon figyelek.De mondjuk ezt a nevelést kaptam én is,meg férjem is hasonlót,így nekünk ez a természetes,nem könyvből olvastam.

De persze én is olvastam több könyvet...sírni én sem tudtam hagyni 1 percre sem, de mondjuk én tudtam, hogy ezt alapból nem fogom megcsinálni.

Amiben nem tartom magam az eredeti "tervhez" az a TV és az evés...lehet furán hangzik:)Szóval azt gondoltam 3 éves koráig be sem fogjuk kapcsolni a TV-t,ahhoz képest most 20 hónapos és már van 1-2 kedvenc meséje:)Oké,mondjuk nem bánom és beláttam, hogy a mai világban úgysem tudom megúszni ezt.

Az evéssel kapcsolatban meg annyi, hogy eleinte nagyon szigorú voltam a napirend szempontjából,pl főétkezések között nem kaphatott semmit, de ugye ahogy nőtt és kérte ezt már nehéz volt betartani.Na meg mindkét részről nagy a család,mikor összegyűlünk(elég sűrűn)valaki mindig eszik, vagy van valami az asztalon, így ilyenkor ő is csipeget.De az a jó, hogy normális dolgokat,mazsola,gyümi.

Hát eddig ennyi, de még csak most jön majd a java a nevelésnek...gondolom:)

Voltak határozott elképzeléseim, és a férjemnek is. Megbeszéltük, a kötődő de következetes nevelést részesítjük előnyben. Aztán jött a kisasszony.

Én alig pár lapot, a babám pedig egyáltalán nem olvasta a szakirodalmat. :)

Ennek ellenére úgy neveljük, ahogy elterveztük. Következetesen ééééééééééééééés a szüleim szerint túl szigorúan, a férjem szerint túl kényeztetem. :) Szóval jó kérdés. Mindenesetre keményen próbára teszi, hogy meddig mehet el. Elég makacs természet, bár már rájött, hogy anyukánál nem ér el semmit a hisztivel (3 éves, és tombol benne a függetlenedési láz).

Szóval kitartás!