Miért zavarja? Csak fel akarok készülni! Miért nem érti meg?

Hát ez így nehéz dió.Először is a kapcsolatotoknak kellene minden téren rendbe lennie ahhoz,hogy gyerekvállalásra gondolhassatok.Legalább annyi biztos,hogy nem akar felelőtlenül babát vállalni.De ha tenni sem nagyon akar azért,hogy jobb legyen,sőt téged is hátráltat az neked nagyon nem jó.Tanuljon a párod úgy könnyebben kapna munkát,(persze dolgozzon mellette amikor csak tud)hiszen most még könnyen tehetné amíg szülőknél laktok és nem kell gondoskodnia tulajdon képen szinte semmiről.Család mellett már nehezebb lenne.

Ha nem mentek semennyire előbbre akkor sajnos csak a szakítást lehet javasolni.Most még biztosan nagyon szeretitek egymást,de amiket leírtál az alapján ha külön élnétek esetleg gyereketek lenne a befuccsolna a kapcsolatotok.Nem tudnátok megélni,nem tudná a párod a családját eltartani.Ne is erőltesd a baba dolgot szerintem így.Ha nem akar tenni semmit keress mást.Azt nem írtad mennyi idős vagy,de ne pazarolj meddő kapcsolatra éveket,mert gyorsan elillan a fiatalság.

Szia! Mikor feltetted a kérdést, azonnal saját magam jutottam eszembe. Nem cikizésként, inkább egyféle tapasztalatként írnám le, ami velem történt. Volt egyszer egy nagyon rendes srác. Én 20 éves pedagógus voltam, ő útaszfaltozó munkás, alacsony végzettséggel, ráadásul, bár nem volt roma, erőssen emlékeztetett rá. Szüleim nyomására elgondolkoztam rajta, mi lenne velünk, ha együtt maradnánk, és - lehet, hogy önző voltam - de azt mondtam, hogy ilyen körülmények között én nem tudok élni, úgy érzem majd, mintha folyamatosan visszahúzna engem. Szakítottunk. Utána megismerkedtem az egyik barátjával, aki egyetemre járt, nagyon beléhabarodtam, mire elvégezte az egyetemet, már jegyesek voltunk, azóta 6 éve élünk boldog házasságban. Látom, hogy vergődik, hogy a semmiből is pénzt csináljon, hogy meg tudjunk élni. Más körökben mozgunk, mint amiben mozogtam volna, ha a másik sráccal maradok (most újságíró vagyok,a férjem vállalkozó). Akkor előre láttam a helyzetet, és végül jól döntöttem, ráadásul a férjemet nem szeretem, hanem imádom és megőrülök érte. Most várjuk az első babánkat.

Ezzel nem azt akarom mondani, hogy gondolkozhattál volna előre, mikor összejöttetek, hogy együtt képesek vagytok-e megélni, és jövőt felépíteni magatoknak, és azt sem akarom mondani, hogy ha elhagyod, lehet, hogy sokkal jobbat is találsz magadnak. Te kell tudd, mit éreztek egymás iránt, és mire vagytok képesek együtt. De sajnos, ahogy olvasom a helyzeteteket, nem úgy látom, hogy 4-5 év múlva ki tudnátok lábalni ebből a helyzetből. Sajnálom. lehet, hogy én kicsit számító vagyok (ne ítélj el ezért), de én a helyedben váltanék. Az írásod alapján fiatal lehetsz, még tudsz váltani. Én tudom azt, hogy ha leesünk a földre, akkor is olyan ember van mellettem, aki tud váltani, és együtt lehetőségeink vannak az újabb felemelkedére. Nem írtad, hogy hány éves vagy és dolgozol-e. Azt hiszem, kutyából nem lesz szalonna. Aki valóban akar valamit a közös jövőért tenni, az mindig ezen gondolkozik, nem úgy, mint a te párod: amikor eszébe jut. Ismétlem, de ez az én váleményem: addig válts, amíg megteheted. ha jóravaló rendes csaj vagy, találsz magadnak olyan pasast, akit imádni fogsz egy életen át.

Már ne is haragudj de miért nem tud?Lehetetlen nincsen csak tehetetlen.Ha nem akar tenni semmit,hogy jobb legyen akkor ha van eszed elhagyod.Milyen életetek lesz nektek így együtt?Ha így sem tud tanulni,hogy semmire semmi gondja,akkor neki mégis milyen feltételek kellenének hozzá?

Szülőknél laktok,nem kell fizetnetek érte,néha dolgozik is.De hogyan akar a jövőben dolgozni ha nincs végzettsége és nem is tesz érte semmit,hogy legyen?

Ugye Te sem írtad ezt komolyan,hogy nem tudna tanulni ha akarna?Tudod milyen sokan tanulnak munka család mellett?És még mellette el is kell tartaniuk magukat meg akinek gyerekei vannak Őket is,plusz lakást fenntartani...stb...

Ne vedd be az ócska kifogásait,mert sosem jutsz előbbre,így mindig vissza húz téged ez a fiú.

Szüleid mit szólnak ehhez a kapcsolathoz?Gondolom nem repesnek a boldogságtól,hogy ilyen fiúd van aki nem hajlandó a jövőtökért érdemben tenni.

Hát jól gondold át ezt a kapcsolatot!

De amúgy higyjétek el ha nincs pénzetek nem tudtok tanulni. Ezt magamról tudom. Most például angolozom, de hiába is töröm magam, soha nem fogok tudni levizsgázni belőle. De jó ez egy nyelv. Ez még jó társalgási szinten, bizonyítvány nélkül. De hiába tanulok én bármit is, ha nincs meg belőle a vizsgám akkor mehetek ahova akarok, na de arra meg nincs pénz és nem is tudunk félretenni. A munkaügyi meg csak akkor támogat, ha nincs még szakmája az embernek. De azért egy próbát megér! Kérdezzétek meg a munkaügyibe, hátha támogatna tanfolyamot!

De igazából itt ha olyan helyen laktok, akkor az plusz nehézség.

A másik ami még eszembe jutott! Nem biztos hogy ingyen élnek az anyukájánál. Mikor mi éltünk anyósnál havi 40e-t kért el tőlünk. Már 2-3 éve. Addig bírtuk is adni, míg volt munkánk, de mikor én táppénzre kerültem a párom meg munkanélküli lett, akkor szakadt el nála a cérna igazán. Úgyhogy el kellett onnan jönnünk!

Ja és egyre jobban biztos vagyok benne, hogy rosszul döntöttem. De ez már az én keresztem. Nem csak anyagilag, érzelmileg is.

Úgyhogy azt javaslom lépj amíg tudsz, vagy ha vele maradsz, készülj fel arra hogy vagy nem lesz babád, vagy nagyon nehéz életetek lesz, vagy akár ha lesz babád, ő elmenekül, mert fél hogy mi lesz. Ezt igazán akkor tudod meg ha benne leszel. Hogy mit fog csinálni, tenni. De igazából ilyen helyzetben az lenne a legjobb megoldás, mivel kezd szorítani az idő a baba miatt, hogyha bevállalnátok egyet, de csak is anyukádéknál fogjátok tudni kezdeni a dolgokat, de akkor sokat kell nyelni ha olyanok, vagy olyanok lesznek. vagy szakítasz vele és próbálsz más embert, aki nem tudni mikor jön, de lehet itt lesz mindjárt és jó lesz vele. Nagyon nehéz döntés! Nem irigyellek! Majd írd meg hogy döntöttél!

De te amúgy dolgozol valahol? Mit csinálsz?

A másik meg hogy jó képezze magát, de nem lehet mindenki diplomás. Attól hogy nem diplomás még lehet becsületes ember. Lehet az is hogy nagyon nagy rajta is a nyomás, mert a férfiak hiúbbak hiszen tudják hogy nekik kell eltartani a családot és duplán érzik a kudarcokat talán.

Te ismered! Kívánom sikerüljön jó döntést hoznod!