Anyukák, akiknek nincs segítsége! Ti hogy oldjátok meg a mindennapokat? Főzés, háztartás, gyerekkel játszás, bevásárlás. S még sorolhatnám. Kezdek kiborulni, nem tudom, hogyan szedhetném össze magam, miközben a fejem felett összecsapnak a hullámok.

14.02-es vagyok.Az én fiam sem alszik napközben,max 1-2 órát ;azt is 10-20 perces lebontásban.Tehát ténylegesen 1 teljes embert kíván.És én is akárhogy próbálom lekötni,lefárasztani,nem sikerül jobban.Valóban sok mindent megoldana,ha legalább 1-1,5 órát aludna napközben én is sok mindent képes lennék megcsinálni.De nem így van.

Tehát ebből a szempontból is ugyan abban a cipőben járunk. :(

Az első gyereknél pont ezt éreztem, amit Te. A másodiknál esélyem se volt, hogy én legyek Hamupipőke, és sokkal lazábban fogtam fel. Szerencsére Apa is, őt se zavarja, ha éppen nincs kaja, vagy nem vasaltam ki mindent. Van elég ruhánk, viszonylag tiszta a lakás, a gyerekek jól vannak, jól érzik magukat. Végülis ezért vagyok velük itthon, nem a háztartás miatt...

Pár napja volt egy hasonló kérdés, ott leírtam a napirendet. Délelőtt itthon, amit tudok, elvégzek, délután séta, bevásárlás, ügyintézés, tesóért menés, ahogy sikerül. Ha nem tudok bevásárolni, akkor Apa megy, vagy másnapra marad. És hidd el, ez mindenre igaz. Nem fut el a vasalni való sajnos. Én arra jöttem rá, hogy el kell dönteni, mikor mi a fontos. Mióta ezt csinálom és elfogadtam, hogy nem tudok mindig mindent kifogástalanul csinálni, azóta sokkal jobban érzem magam. Persze néha jól esne egy bejárónő.

Akkor hadd mondjam el, hogy nálunk én is dolgozok. Férjem három műszakozik sokszor. Reggel hatkor kelünk, hétkor indulunk, nincs időm ilyenkor semmire. Délután 5 körül érünk haza, de ilyen jó időben vagy játszótér, vagy előttünk bandázunk. Esetleg, mielőtt lemegyünk berakok egy mosást, mikor felmegyünk, kb. 7-kor, akkor fürdetek, vacsoráztatok, én is eszem (néha), majd meseolvasás, beszélgetés, és már fél kilenc van. Ilyenkor még berakom a mosogatógépet,elpakolok, előszedem a másnapi ruhákat, esteleg vasalok, ja és teregetek, ha férjem otthon van, akkor előtte még elmegyek futni. Mikorra megfürdök és minden készen addigre kb. fél 11-kor hullaként dőlök az ágyba.

Hétvégén általában kell menni, vagy nagymamám házához (nemrég halt meg és füvet kell nyírni, meg rendet rakni, szellőztetni, kapálni stb.) vagy pedig anyósomhoz megyünk, aki egyedül van és van nagy kert szőlőhegy, meg gyümölcsös, ott is van mit segíteni.

Ja és azt nem írtam, hogy ha a férjem műszakos, akkor főznöm is kell. Ha nappalos, akkor jó, mert eszik bent valamit.

Szóval nem vagy egyedül. De én mindig azt mondom, ha a gyerekkel vagyok játszón, vagy csak csavargunk stb. Akkor nem az jár a fejemben, hogy jaj ki kellett volna teregetni, vagy fut a láks, nem az akkor az ő ideje, és akkor igenis boldog vagyok mosolygok, és megpróbálok nem kiakadni (néha nem sikerül, de akkor már tényleg nagy gond van).

Bocs, hogy hosszú voltam, és kitartás