Elhagyott anyukák! Hogyan alkalmazkodott hozzátok, a helyzethez az "új nő"?
válasza:13.08 -as Hsz!
Belőéled sok kellene!
Nagyon érett és intelligens a gondolkodásod!!!
Kedves Kérdező!
Nem akarok vájkálni abban,hogy miért mentetek külön a pároddal,de hidd el senkit nem lehet elrabolni senkitől,ha ő nem akarja!
Ez nem a te hibád vagy az ővé..valószinűleg elfáradt a kapcsolatotok és a kicsitek sem tudod együtt tartani benneteket!
Nem kell a múlton rágódni,mert kaptál te is új lehetősége,hogy boldog legyél olyan férfi mellett ,akit senki sem fog tudni "elrabolni"!
A gyereknek mindig te leszel az anyukája,de az apja is az apukája marad és ,amig nincs belőle a gyereknek semmi kára,nem avatkozhatsz az apuka életébe bele már!
Majd nyilván csendesedik benned is az indulat és a gyerek érdekei lesznek a legfontosabbak!
Én örülnék,ha ebben az esetben az exem új párja normális és közvetlen viszonyban lenne a gyerekemmel,akár kedvelheti is!Nem mindegy,hogy milyen hangulatban telik az a pár nap ,amig együtt vannak!
Semmilyen biztositék nincs arra,hogy neked,vagy az apának rögtön az első új kapcsolat lesz a sírigtartó szerelem...úgyhogy ne ítélkezz még!
Tudom,hogy most minden nagyon fáj és tele vagy sérelemmel!
De inkább legyen igy és majd kialakulnak a dolgok,minthogy hazugságban ,megcsalva élj egy férfi oldalán!!!
válasza:13.39-es vagyok
*Belőled bocsi:)
válasza:13:32 es válaszoló vagyok.
Mi párommal a válása után 1 évvel jöttünk össze, és rá egy 8 hónapra hogy megismertem a kislányát, aki egy tündér! Egy rossz szavam sem lehet rá! Szerettem volna vele és az anyukájával is jóban lenni. Persze tudtam hogy nem leszünk a legjobb barátnők, de azért egy felületes szintű kapcsolatra törekedtem volna. Viszont ő nem így volt ezzel...sajnos. Szerencsére ez nincs hatással a kislánnyal való kapcsolatomra, és egyáltalán egyetlen egyszer sem jutott eszembe hogy "elvegyem " az anyukájától a kislányt, vagy hasonló. Tudom hogy az apukájának mennyit jelent ő, és ez miatt is - még ha nincs is "kedvem "- de megtanultam alkalmazkodni ehhez a helyzethez. Most nagyjából olyanok vagyunk mint a barátnők a lányával, együtt játszunk ha itt van, és beszélgetünk, házat építünk...azóta született egy közös babánk az apukájával. DE egyáltalán nem zártuk ki a kislányt, sőt őt is próbáljuk bevonni a közös sétákba, és hasonlók. Persze ezt csak úgy tudjuk megcsinálni hogy a kislány nem mondja el az anyjának hogy mi ilyen programokat szervezünk, mert akkor nem engedné el az apukájával. "..mert nem mehetsz AHHOZ a nőhöz és nem találkozhattok mert Ő TEHET mindenről hogy tönkre ment a családunk..." na ezért nem mondhatja el hogy velünk van, és nem mesélheti el azt sem hogy tök jól érzi magát velünk! És otthon nem mondhatja a - közös babánkra az apjával- hogy kis tesóm mert azért meg kikapna!
És én soha nem szeretném elvenni ezt a szerepet!A kislány tudja hogy ki az anyukája!Ahogy a ti kis gyereketek is tudja még ha 1,5 éves is még! Egyébként igazából ez nem is így működik szerintem hogy akkor most én leszek az anyukád és akkor szeretned kell! Mert ha te (kérdező) továbbra is szeretni fogod, és mindent megadsz neki amit eddig is, akkor eszébe sem fog jutni a gyereknek hogy esetleg elcseréljen arra a másik nőre, még ha erőltetik neki akkor sem!
Köszönöm a válaszokat, nagyon hasznosak voltak mind.
Mint kiderült, a házasságkötésünk után fél évvel!!! már
egyszer összejött a csajjal. Nem találkoztak sokszor, 2 hónapig tartott csak, aztán a lány választás elé állította, és ő engem választott. Megszületett a kislányunk, és kb. egy éves lehetett, amikor újra bekerült most a képbe az a bizonyos másik. Sajnos a férjem szereti, vele akar lenni. Mondta, hogy az előtte lévő 2,5 évben is sokszor eszébe jutott a lány. Szóval lehet, hogy már akkor őt kellett volna választania... Talán akkor most minden más lenne, de kár ezen agyalni, hogy mi lett volna, ha...
Én ezt a kapcsolatot elfogadom, hiszen nincs más választásom. Csak nem akarom azt, amit itt írtatok többen is, hogy most együtt lesz ezzel a lánnyal, aztán fél év múlva egy másikkal, meg egy harmadikkal.
válasza:13.53-as
Mintha a saját esetemet írnád le!!!
Csak annyiban más,hogy mi a válás után 3 évvel találkoztunk,mégis úgy viszonyul hozzám a kislány anyja,ahogy te is írtad!
Nekünk is van már közös babánk és szörnyű,hogy nem hivhatja a tesójának,mert kikap érte...stb.Minden ahogy te leírtad,kisértetiesen hasonló!
De jó a kapcsolatunk a kislánnyal,alig várja,hogy jöhessen és én ettől vagyok boldog,nem attól,hogy az anyukája szeret e!
Bocsánat Kedves kérdező z offért!
Te legyél olyan anya,mint amit írtunk,mert a gyereket bántod csak vele!
válasza:14:02
szerintem sokan vagyunk így, csak a sok elítélő anyuka miatt akik egyedül nevelik a gyereküket - minden tiszteletem hogy megcsinálják és nem adják fel - miatt nem éppen ezzel kezdjük a bemutatkozást, mert akkor is a MI hibánk, ha közben valami más van mögötte.. :( sajnos.
válasza:Szia.
Én is egyedül maradtam a kisfiammal.Most volt két éves az apukája jön látogatja,támogatja szoval ezen a téren minden ok.Egyedül még nem engedtem el vele a gyereket vagyis uíg nem,hogy elvigye magához mivel nem egy helyen lakunk.A gyereket kb két havonta én viszem le hozzá-hozzájuk hétvégente akkor ott is alszunk.Az ő saját háza még nincs kész ezért még az annyánál lakik igy oda szoktunk menni.Az elején nagyon furcsa volt ez a helyzet de ugy gondolom mivel jövöre elviszi már egyedül is hétvlégére igy nem egy idegen helyre fog menni a fiam.Volt olyan,hogy ott szembesültem azzal.hogy jopofiznom kell az éppen aktuális kis barátnöjének.Hát mit ne mondjak nem igazán volt kellemes!!!!Amikor megjegyeztem,hogy ez nekem milyen kellemetlen akkor még én voltam a hülye mert,h az élet megy tovább és az ilyen dolgokat az le kell nyelni!!!!Megjegyzem meglehetett volna ugy is oldani,hogy én más napokon viszem le hozzá a gyereket.Nem egyszerü dolog de én is amondó vagyok,hogy nemszeretném azt ha kb fél évente uj és ujjabb nök foglakoznának a gyerekemmel az apás hétvégén majd.És igen ha esetleg nekem is lesz valakim akkoris a gyerekem az első és majd ha komolynak tünik a dolok akkor majd megismerhetik egymást a fiammal.DE ugy gondolom az a szülő aki a gyermeket neveli sokkal sokkal nehezebben ismerkedik mint az a szülő aki "lelépett".
Azt pedig ugy gondolom a szülök feladata,hogy a gyermek tudja ki kicsoda a családban!!
Még egyszer elolvatstam minden választ. Köszönöm azoknak is, akik a másik oldalt írták le.
Nyilván nem akarok rosszban lenni a nővel. De mint már mondtam, azt sem szeretném, ha pár hónap után újabb nő kellene. Persze, lehet, hogy együtt maradnak sokáig, akkor nincs is ellenvetésem. Mondjuk hozzájuk nem mehet majd a kislány, mert szállón fognak lakni. Ott meg nem olyanok a körülmények. 2 szobára jut egy fürdő/wc, a szobában egy ágy, stb. Szóval oda nem engedem a gyereket.
Azt is megbeszéltük a férjemmel, hogy még legalább fél évig nem találkozik a nő a kicsivel. Lehet, hogy előbb érzem majd úgy, hogy eljött az ideje, de ő nem fog sietettni. Már csak azért sem, mert túl friss ez a dolog, én nem tudnék még talalkozni vele, de mielőtt a kicsit elengedem velük, előtte mindenképp szetném megismerni. A férjem jön majd, amikor tud, mert még a ház körül el kell rendezni sok mindent, így még egy ideig sokat fogjuk látni. Utána még az egy hetes nyaralásra is elmegyünk hárman, mert a kicsinek biztos tetszeni fog.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!