Még mindig tetszik az a név amit a gyermekednek adtál?

Apuka választotta a nevet, én elfogadtam, de nem nagyon tetszett, (mást szerettem volna). Születése után, úgy éreztem nem ezt kellet volna adni, hanem amit én akartam. Hónapokig így éreztem, aztán kezdtem megszokni, most pedig már nagyon tetszik.

Majának hívják

Ha jól számolom én vagyok a 4. Emmás:-))) Igen a második lányunk Emma lett, imádom ezt a nevet, az első lánykánál azonban hagytam magam befolyásolni(nagyszülők, férérj) így ő Blanka lett, amit szintén nagyon szeretek, ma is ez adnám, de ha két névre gondolok akkor az Emma sokkal jobban tetszik. Kedvesebb név mint a Blanka. Bár az Emmát is le akarták beszélni (nagyszülők). Én nem tudtam akkor(2010. 07.) hogy sok az Emma, de igaz, ám a közvetlen közelünkben csak egy Emmáról tudok. Az is igaz ha tudom hogy csok az Emmma, lehet hogy inkább csak Emmi lett volta(szinte ugyanaz és van is így külön).

Nagyobbik lányka: Blanka Fruzsina

Kisebbik: Emma Borbála (néha azért Borikázzuk is...)

Szóval nem bántam meg.

Nagyobbik lányom: Eszter Sára (Eszter az én választásom, a Sárának története van: Apának kiskorában volt egy babája, akit Sári babának hívott, mikor megtudtuk, hogy babát várunk, ragyogó arccal mondta, hogy "De jó, akkor neki lesz végre egy igazi Sári babája!" Pedig akkor még nem is tudtuk, hogy kislány lesz. :)

Kisebbik lányom: Éva Melinda (Anya és nagymama keresztnevének kombinációja) Férjem a mai napig boldog, hogy kislánya az én nevemet viseli. Nagyobbik lányom is azt mondja, hogy az Ő kislányát is Évinek fogják hívni.

Nekem személy szerint mindkettő nagyon tetszik, ma sem választanék mást. Halkan megjegyzem, hogy a szülőszobán a szülésznő megjegyezte, hogy az Éva milyen ritka és milyen gyönyörű név. Ki gondolta volna, hogy ilyen ritka? :)