20 éves, menyasszony vagyok. Babát szeretnék. Vélemény? (többi lent)
Sziasztok!
4 éve vagyunk együtt a párommal. Most érettségiztem, és szeptemberben megyek továbbtanulni.
Pár hónapja rámtört egy érzés, hogy babát szeretnék. Akkor azt gondoltam, hogy csak egy fellángolás, de még mindig így érzem. A párom szerint várnunk kellene még 1-2 évet, és az eszem is ezt súgja. Minden egyes mensi előtt reménykedek, hogy hátha nem jön meg... Már lassan ott tartok, h máson sem jár az agyam, csak, hogy mikor növekszik majd az apróságom, mikor lehet már Anyuka.
Ha meglátok egy babát, szinte sírva fakadok...egyszerűen érzem, ahogy feltör bennem az anyaság utáni vágy.
De ott a másik oldala, 20 vagyok...csak érettségivel... és mit szólnának itthon...
Szeretnék tovább tanulni, de közben meg összeszorul a gyomrom, ha arra gondolok, hogy még éveket kell várnom az anyaságra.
Szerintetek, mit tegyek? Felejtsem el az egészet, vagy vágjunk bele? Nem vagyok túl fiatal hozzá?
KÖszönöm a válaszokat!
Én is remélem, hogy hamar elmúlik ez az érzés, hiszen jó tanuló voltam mindig, és ki szeretném ezt használni, csak hát ez az érzés... talán, majd ha kezdődik a fősuli, akkor másal lezek elfoglalva és eltereli a gondolataimat.
Köszi mégegyszer, de most nehéz...
Nem akartalak megbántai a gyerek szóval, de nekem a felnött ott kezdödik, hogy egyedül meg tud élni, van szakmája, el tudja magát tartani, és nem másra szorul ilyen téren. Olyan valaki, akinek éppen csak érettségije van, erre nem képes, mert ennyivel nem lehet semmilyen munkát találni. A tanulj arra vonatkozik, hogy szerezz egy szakmát, és önállósitsd magad.
A házasságnak meg azért van köze a gyerekhez, mert sok jogi elönye van, ha nem barátnö, hanem feleség vagy. (NEM a válásra gondolok!)
ja, és ami fontos, mindenre írhatsz véleményt, "DE"-t is nyugodtan, viszont sokunkból csak a tapasztalat szól. Nem vagy gyerek, félre ne érts, de egyes dolgokhoz érnie kell még jobban egy nőnek. Kezdjük csak azzal, hogy mi van ha a párod neadjisten bepánikol és otthagy? (CSAK FELTÉTELEZÉS!) Vagy nem hagy ott, de nem tudsz majd annyira számítani rá? Sok ffi kezdetben nem igazán tud mit kezdeni a helyzettel, a nyűgös, fáradt párjával, és jönnek a viták-veszekedések....Erre is elég nagy az esély, ha a párod nem is igen szeretné még azt a babát.....
Szóval tudatilag érj még egy kicsit, az ÉLET más oldala még Rád vár. Most kell bulizni, jókat barátnőzni, ellenni, sétálgatni.... Mert egy anya élete megváltozik, sosem lesz ugyanolyan , mint előtte.
Amíg nem tartod el magad, addig gyerek vagy.
Legyen munkád, saját lakásotok, és akkor, ha már nem egy diák vagy aki anyóséknál lakik, hanem asszony, aki saját háztartást vezet és dolgozott, akkor lettél felnőtt. Tehát onnantól jöhet a baba is :)
Addig csak a nagyszülők házába szülnél, a párod pénzén. Nem érezném magam valami jól így, kiszolgáltatottan....
Tudom, tudom... minden vágyam, hogy szép lagzim legyen...és igen, az biztos, hogy nem egyszerű a suli és a baba együtt!
Azt hiszem, össze kell szednem magam :)
Érettségi után kezdődik a nagybetűs élet, az el fogja terelni a gondolataimat.
Aztán hipp-hopp elrepül pár év, és jöhet a baba :)
KÖszi, szépen mindenkinek :)
Miért feleségként kellene gondolnia csak az anyaságra? Ez akkora egy marhaság volt!
Én sem vagyok férjnél, a páromat a közös munkahelyünkön ismertem meg, és 4 hónap után kiderült a baba, mindketten nagyon örültünk neki! Mi sem élünk külön albérletben, mi a nagyszüleivel lakunk, és mindenünk megvan. Én 24 vagyok, párom 27. 23 voltam mikor kiderült, h babánk lesz.
Egyáltalán nem vagy gyerek, egy gyerek nem azon gondolkodik, hogy gyereke legyen, hanem azon, hogy a hétvége melyik napján melyik buliba menjen és igya magát tajtrészegre...
Igenis érett vagy az anyaságra, és ha a párod örült volna anno fél éve, akkor most is ugyanúgy örülne a babának, csak ha már választani lehet, akkor a Te szempontodból javasolja valószínűleg, hogy várjatok még egy kicsit. Le kell ülni vele, és megbeszélni, hogy nagyon szeretnéd a babát, hogy csak erre tudsz gondolni. Ha megvan hozzá a körülmény, akkor vágjatok bele. Nálunk megvolt, igaz nekem megvolt az 1 éve munkaviszonyom miután eljöttem táppénzre, de ha nem lett volna meg sem gondolkodtam volna egy percig sem, hogy megtartsuk-e. Az más kérdés, hogy akkor próbálkoztunk volna-e, de valószínűleg igen, hisz a párom elég jól keres.
38 hkm
Igazatok van :)
És nem haragszom :)
Igazából nem kell sokat várnom, mert 2 év a suli, utána kell egy év munka, hogy megkapjam a támogatásokat, aztán jöhet a baba :)
Jajj, nehogy veszekedés legyen belőle. Minden vélemányt szívesen fogadok.
Egyébként, én sem tartom nagy problémának, hogy náluk lakunk, hiszen attól még lehetek háziasszony. MOst ismerkedek a főzéssel, a takarítás már megy :) És már várom, hogy a kis vőlegényemet saját főztömmel várjam haza. Vágyom az önállóságra, és nem akarom, h eltartsanak. Igazatok van abban, hogy legyen egy nő önellátó. Lesz szakmám, és akkor minden jöhet magától.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!