Érdekes ez az öröklődés?

Az enyém kaméleon.

Amikor megszületett, apám miniatűr mása volt.

Aztán teltek a hónapok,és "élőben" inkább rám hajaz a srác.Fotókon meg tiszta apja,de sikerült már olyan fotó is,amin tiszta anyósom volt.Lelkileg apja is,meg én is,mert mindketten érzékeny, befelé forduló emberek vagyunk.Két éves a kisfiam.:)

Nálunk senkire sem hasonlít a lányunk. 3 éves. Nekem majdnem fekete hajam van, egyenes, férjem szőkés barna, egyenes hajú, lányunk közép, inkább világos barna, göndör hajú.

Mondjuk kerek feje van mint nekem, de a vonásai senkire sem hasonlítanak!

Úgy alszik mint az apja, félig nyitott szemmel:)

De reggelente lefotóz minket a párom, ahogy együtt alszunk, szinkronban, ugyan olyan pózban:))

Ezek szerintem ezeket csak örökölte, mert ezt nem tudja eltanúlni, hogy ugyan úgy aludjon.

Nekem egy kisfiam van. Már a kórházban akárki jött látogatóba egyből rávágták, hogy tiszta apja. (Akkor én még senkit nem láttam bele, csak gyönyörködtem :D) Most 6 hónapos már én is látom, hogy valóban az apjára hasonlít. De a legmegdöbbentőbb számomra, hogy még a mimikája is az övé.

A mosolya, ahogy ráncolja a szemöldökét, minden. :D Nagyon durva. Mondjuk az orra olyan pisze, mint az enyém. :D

Fiam egy az egyben én vagyok, csak a szemszínt örökölte apától.

Van is egy képem, ahol mindketten 3 évesek vagyunk, beszerkesztettem egymás mellé, senki meg nem mondja, h melyikünk melyik, max a ruhákból látszik, az enyém akkor divatos mackófelső :)

De amikor 7 hónapos volt a fiunk, a férjem mutatott képeket az ő 7 hónapos koráról, még a fejük elfekvése is ugyanolyan volt :)

Amúgy szerintem mi nem hasonlítunk egymásra a férjemmel, mégis többen azt hitték, h ő a bátyám:)