Szerintetek mi lehet az oka annak, hogy volt 2 abortuszom, és ez semennyire se viselt meg lelkileg?

Kérdező, ha helyretetted az életben ezt a kérdést, és úgy érzed, hogy nem elfojtod, pusztán csak elfogadhatónak tartod a döntésed következményeit, akkor örülj, hogy nem kell megbirkóznod azzal, amivel sok nőnek. Az ő terápiájuk is az egyébként, hogy megpróbálják elfogadni a helyzetet. Ha ez nálad ment, akkor ez van, kész.

Az ítélkezők várható hadának: ÓRIÁSI tévedés, hogy egy nem várt gyermeknek is jobb ha megszületik, mint az, ha nem. És az is az, hogy jobb, ha örökbe adják, mint ha elvetetik. Aki ilyet mond, nem találkozott még az adoptálás magyarországi rendszerével, és nem látott még olyan anyánál felnőtt gyermeket, aki nem akart még anya lenni. Én már láttam - remélem, sosem szembesültök vele, hogy mit hordoznak ők később felnőttként, vagy akár még gyermekként, mert az ő tragédiájuk általában "öröklődik" és duplázódik! Tehát senki felett nem kell ítélkezni. Mert nem tudtok semmit arról, hogy milyen élet vár az örökbeadott vagy az igazán nem kívánt gyermekekre. Nagyon nem vagyok abortuszpárti - de van, hogy nincs más megoldás. Tragédia ez is, nyilván, de tekintve, hogy segíteni nem tudunk (mert nem a fórumokon névtelenül tiltakozók fognak segíteni az anyagiakban, vagy nem lesznek szerető társai az anyukának és szerető édesapjai a gyermeknek), legalább ártani nem kell.

Pszichológus kismama

hát én nem ítélkezek mint mondtam, a kérdező fölött semmiképp, hiszen védekezés mellett esett teherbe, tehát elvileg véletlen volt, amiről nem tehet. De szerintem az ember igenis nem kutya, akit megölünk ha szerintünk már csak szenvedne, ráadásul a kutyát is akkor szokták családban megölni ha nagyon beteg. A senkinek nem kellő kutyát is megölik, szerintem kegyetlenség egy emberrel is ezt tenni. Mindig ott a lehetőség, hogy mondjuk jó családhoz kerül, ha meg intézetben nő fel, én elhiszem, hogy szeretet nem sok lesz benne, de enni fog, iskolába elvileg járatják, ha beteg orvoshoz viszik, szóval ez nem olyan nyomor mint mondjuk Szomáliában. Itt azért van remény, hogy jóra fordulnak a dolgok, és minden ember élete értékes.

Nem akarom én elvenni az abortusz lehetőségét, igazából mindenki maga dönt, hogy a lelkiismerete szerint milyen messzire megy, ha nagyon beteg gyerekem lenne TALÁN én is elvetetném, de ebben nem vagyok biztos. De szerintem nem baj az, ha valaki úgy gondolja, hogy az emberek értékesek, talán eszerint viselkednek a már megszületett, felnőtt emberekkel is és nem olyan rossz ha nem csak a terepakadályt látjuk a másikban az utcán :)

Látod erről beszélek, kedves utolsó!

Történetesen 1 évig éltem együtt egy olyan sráccal, aki intézetben nevelkedett. Ne tudd meg milyen borzasztó volt. Pedig nagyon szerettem, de nem bírtam tovább mellette. Szerinted nincs rosszabb a halálnál? Szerinted a totál egyedüllét, az, hogy "legalább van mit enni", már elég indok az életre? Ez az élet szerinted? Ha ismernéd a barátomat (és rengeteg ilyet ismerek nem csak őt) talán nem mondanád, hogy jobb az intézet, mint egy néhány hetes embrió eltávolítása, aminek nem hogy érzelmei, de tudata sincsen. Nem vagyok abortusz támogató, én is megtartottam a gyermekem a rokonaim "tiltása" ellenére, de el tudom képzelni, azt a helyzetet amikor nincs értelme tönkretenni egy ártatlan gyerek életét, azzal, hogy életet adunk neki. Ne haragudj, de én nem csak beszélek, hanem látom is a valóságot az intézeti és nevelt gyerekekről. :/

hát a néhány hetes embrió nagyonis emberformájú már, ajánlanék videókat erről, iszonyatos.

http://www.youtube.com/watch?v=UiF3LK5gx6g ebben a videóban pedig egy abortusz TÚLÉLŐ nő beszél. el lehet dönteni, hogy érdemes-e az életre.

egyébként ez engem nem "vigasztal" hogy nincs öntudata stb, ezzel az erővel szerintem egy csecsemőt is meg lehetne ölni kicsi korában, annak sincs öntudata, nem fogja felfogni mi történt. Itt nem a gyerek szemszögéből rossz vagy nem rossz az abortusz, hanem az anyja szemszögéből aki vagy segít neki hogy élhessen, vagy egyszerűen megakadályozza ebben.

Ismerek olyan párt is, ahol a nő terhes lett, nagyon örültek mindketten, aztán a nő gondolt egyet és a férfi tudta nélkül elkapartatta a gyereket. A férfi majdnem megbolondult, nem huszonéves emberekről beszélünk. Én nem azt mondom, van az a helyzet amikor indokolt a dolog, de pl az én ismerősömnek is 2x volt abortusza csak mert meggondolta magát, pedig pénze is van, ideje is, rendezett családi háttere mondjuk nincs, de a gyerek nem nélkülözött volna, meg biztos szerette volna, csak nem ideális a helyzet. Én csak azt mondom hogy egy kicsit felelősségteljesebben kellene a dologról gondolkozni, nem úgy mintha egy darab krumplit dobnánk ki a szemétbe. (akinek nem inge...)