Mennyi ideig sírt gyermeked az oviban? Más is úgy volt, hogy legszívesebben nem vinné többet?

Nekem az első hetekben nagy örömmel ment, aztán - gondolom, leesett neki, hogy most már akkor mindig menni kell - pár hétig nagyon sírt. Szerencsém van, itthon vagyok a kisebbemmel, így minden reggel szépen elindultunk az oviba, ha kellett, ott maradtam akár hosszabb időt, de olyan is volt, hogy annyira sírt hogy haza akar jönni, hogy egyszerűen hazahoztam. Pár hét alatt túl lettünk ezen, a lányom megértette, hogy neki akarok jót, ha jól érzi magát, maradhat a többiekkel, de ha nem akar menni, nem kötelező. Azzal, hogy hazahoztam, megerősítettem a bizalmát, hogy ha szüksége van rám, én nem küldöm el őt magam mellől. Azóta imád oviba járni - képes vasárnap reggel fél hatkor felrázni, hogy menni kéne oviba.. :-S

Nem tudom, hogyan oldottam volna meg, ha dolgoznom kell és nincs más választásom, mint otthagyni, de nekünk így nagyon jó volt.

Nem vagy rossz anya, a pedagógus nincs a helyzet magaslatán. Egyébként meg semmi köze hozzá, hogy te mit csinálsz a gyerekeddel. Ha nem rugalmas az ovi, tehát a beszoktatás sem mehet rugalmasan, gyerekre szabva, akkor - persze ha lehetőséged van - próbálj másik intézményt keresni.

Egyébként nekem is volt olyan, aki azt mondta, nem szabad hazavinni, mert ez csak hiszti, csak nekem szól és majd elmúlik. De a tapasztalatom baromira mást mond. A gyerekem most örömmel megy oviba, olyannyira, hogy rendesen meg van sértődve, hogy ma nem mehet, mert hétvégén beteg volt, s bár jól van már, még 1-2 napot itthon akarom tartani. :-) Én nem bántam meg, hogy az ösztönömre hallgattam.

Kétféle beszoktatásos gyerek van általánosan.

Az egyik aki elsö perctöl nem engedi el az anyját, ragaszkodik, pár napig ridogál de 2-ik hétre szuperül beszokik, nem sír örömmel megy oviba. vagy is az elsö megijedés után megbízik anyjában és tudja hogy anya mindig jön értem, nekem itt jó, mert anya is ígygondolja.

Aztán van a másik beszoktatás amikor hurrá új játék új környezet szuper minden, anya itt is ahygott egyböl, na de 1-2 hét múlva rájön a gyerek hogy anya átvert, itt nincs velem anya egyedül hagyott.

az elsö esetben a gyereknek egy erös kötödése van a szülöhöz, megbízik benne, és ezért hamar beszokik, habár elöször csimpaszkodik az anyjára.

másodiknál gyengébb a kapcsolat az anya és gyerek között, ez föként akkor szokott elöfordulni mikor a meglépek a gyerek elöl módszert használták kicsiként. pl ott hagyom a gyereket nagyinál, és mikor nem figyel akkor lép le anya. Ezek a szituk gyengitík a kapcsolatot, a gyerek nem bízik meg az anyjában. Elsöre szuper az ovoda de rájön nincs anya és ugyan az a szitu jön elö neki mint amikor mamánál csak úgy lelépett anya.

Amit én ajánlok hogy legyen egy fix rituálétok. Legyen ez a rituálé gyors és mindig ugyan az. Pl bementek átöltözteted majd leadod az ovónönek mondasz egy eröteljes pápát megpuszilod és integetve kimész. (ami nektek megfelel) mindig ugyan az legyen az elválás menete mindig ugyan úgy történjen. ezt kb 1 hét alatt megszokja és egyszerübb lesz az elválás.

amit még tehetsz hogy kap a gyerek egy fotót rólad, amit pl kitüztök a zsákjára és mikor nagyon hiányzol oda mehet és megnézhet téged, vagy maával viheti a szobába egy rövid ideig, majd ha megnyugodott vissza teszi.

Nálunk is ez volt, én ott hagytam, eszembe sem jutott haza hozni csak azért mert sír. És egyébként nálunk is ezt javasolta az óvó néni, ezek szerint itt sincs pedagógiai érzék????

Ott hagytam, minden reggel elmagyaráztam neki, hogy most itt kel maradj, neked mostantól ez a dolgozód, úgy, mint apának ez és anyának az! 2-3 nap már otthon rázendített, hogy ő bizony nem megy, aztán 4-5 nap már csak az oviban volt hiszti következő héten már semmi gond nem volt. Ha engedsz neki annál rosszabb, mint ahogy rájött arra is hogy neki most már mindig menni kell, hamar rájön arra is, hogy kis hisztivel eléri hogy anya bármikor haza vigye, vagy esetleg ne vigye.

És h megkérdezed az óvó nénit gondolom a sírás nem sokkal azután, hogy Te eljössz befejeződik. A hiszti mindig a szülőnek szól, ezt ne felejtsd el.

Nagyon nehéz, de legyél határozott, Puszi az ajtóba és befele, nem szabad engedni a még egy puszi anya, anya gyere vissza és hasonló kéréseknek. Magadat sajnálgatni ráérsz az ovi kapuján kívül is, én volt, hogy utána percekig ültem a kocsiban, hogy biztos jó dolog-e az, most már bizton állíthatom hogy igen, jól oldottunk meg a feladatot, a lányom imádja az ovit, és a kettőnk kapcsolata sem lett egy picivel sem rosszabb, sőt inkább jobb.

Kitartás

Még egy gondolat Gabka válaszához

"Egyébként meg semmi köze hozzá, hogy te mit csinálsz a gyerekeddel. Ha nem rugalmas az ovi, tehát a beszoktatás sem mehet rugalmasan, gyerekre szabva, akkor - persze ha lehetőséged van - próbálj másik intézményt keresni. "

Hát azért ez nem egészen így van. Az ovi nem anyuka és gyermeke kény kedve szerint működik, ami nem véletlen. Vannak szabályok, legalább is nálunk amit anyukának, gyereknek is be kell tartani. PL fél 9 után anyukának semmi keresnivalója az épületben, (nyilván ez nem a beszoktatásra vonatkozik.

A gyerekre szabott beszoktatásról meg annyit, hogy kíváncsi lennék, Te hogy oldanád meg 10 töpörtyű egyszerre történő beszoktatását személyre szabva és akkor még ott a többi gyerek.

Nálunk 32-en vannak egy csoportba, csoportokban volt a beszoktatás, nem volt idő egyesével pátyolgatni a gyerekeket, ami gondolom érthető. Mégis mindenki gond nélkül beszokott!

Kedves Kérdező!

A fiam szeptemberben lesz 3 éves, január óta jár magánoviba (vegyes csoport, ő a legkisebb). Az első két hét szuperül ment, másnap már ő volt az, aki szeretett volna bent aludni, azóta is bent alszik (itthon másfél éves kora óta nem alszik, akkor született meg a kistesója). Egyébként nagyon ügyes kisfiú, szobatiszta már jó ideje, beszél, biciklizik, okos és jó mozgású, nagyon meglepte az óvónéniket. Aztán 2 hét múlva kezdődött a reggeli hiszti, sírás, csimpaszkodás, tartottam magam és beadtam (óvónéniket imádta, kijöttek érte és bevitték) minden reggel az oviba, majd hazajöttem. De 2 hónap után még mindig sírt, már nekem is nagyon teher volt és látta rajtam, hogy sajnálom, ezért változtattunk. Azóta apa viszi minden reggel 8-kor, nincs sírás és bár néha nem örül, de nem sír és minden rendben van azóta. Ha van lehetőségetek, próbáljátok meg. Én addig a picivel vagyok itthon, amíg apa beszalad vele. Most is imádja az ovit, már a reggelek is szuperek, szereti az óvónéniket, persze az is igaz, hogy itt 13 gyerekre jár 3-4 óvónéni + egy dadus.

Nálunk az oviban eleve egyszerre kettőnél több beszoktatós nem lehet egy csoportban. Ha többen vannak, beosszák, hogy ki mikortól megy. Tökéletesen a gyerekekre szabnak mindent és egyáltalán nem őskőkorszaki módszerrel szakítják el a gyerekeket az anyjuktól.

Amit te írtál, kedves előző, az brutális (sajnos nálunk is sok oviban van még) és tutibiztos, hogy az én gyerekem egy percig nem járna olyan oviba, ahol így bánnak a gyerekekkel, mert ez nem pedagógia.

Nálunk az oviban minden extra rugalmas, mindenre odafigyelnek és nem is maradhat meg olyan óvónő, aki nem egy sokkal haladóbb, gyerekcentrikusabb szemlélettel rendelkezik.