Vállalnál úgy gyermeket, hogy a párod csak heti 4-5 órát érne rá foglalkozni veletek?

hát a hétvégét kell akkor átszervezni, úgy látom. Nem lesz pihi, ha ordít a ded.

Én ennek ellenére, ha akarnék gyereket, úgy igazán, bevállalnám. Így, félig egyedül is. Főleg, hogy a nagyszülők sem laknak messze.

Ha meg ez így nem jó a kérdezőnek, keressen másik apát. A gyerek-kérdés a kapcsolatok egyik sarkalatos pontja.

Az én párom,havonta ér rá ennyit foglalkozni velünk.

Üdv: 3 lányos

szia! Sokmindenkinek van itt igaza. Az én párom is rengeteget dolgozik. A fél karomat odaadnám, ha volna ideje sportolni valamit.

Engem az érdekel, hogy mit jelent az, hogy csak 4-5 órája van rád. Ha családlátogatásra mentek, ha vacsoráztok, egymás mellé feküsztök, beszélgettek az ágyban, fogat mostok, stb, az nem veled töltött idő? Miért nem jársz vele focizni? Később majd sétáltathatod a babát, míg ő focizik, és különben sem biztos, hogy el fog akkor is járni. Egy idő után megkopik a focizás, ha a babája rámosolyog, és nem fog eljárni, de most hiába ígérteted meg vele, hogy majd úgy lesz, lócitromot sem ér. Az én párom egy kezemen meg tudom számolni, hányszor volt velünk sétálni. A közösen töltött időnk kimerül a közös vacsiban, beszélgetésben és szexben. Lefekvés után még beszélgetünk. Mit akarsz még ezen kívül? Azt nem értem, mit takar az, hogy "ideje van rám": simogatja a hátad, masszírozza a talpad, vagy mit csinál akkor?

Ja, és két gyerekünk van. Nem azt mondom, hogy ez a normális, de szerintem hülyeség előre megígértetni vele olyan dolgokat, amik idővel magától adják magukat (pl. az, hogy leszokik a focizásról azért, hogy a gyerekével legyen)