Abortusz vagy sem? Bővebben lent

A kérdésedet olvasva az az érzésem támadt, hogy ezt én írtam ki kb. két hete... Szinte minden stimmel, csak mi nem készülünk esküvőre, ill. az én kisporontyom 9hónapos.

Amikor pozitívat teszteltem, a kislányom még csak 7hónapos volt.. Sírva fakadtam, hogy én ezt nem akarom, erre még nem állok készen sem fizikailag, sem lelkileg sem sehogysem.. Az anyagiakról nem is beszélve.. A férjem szintén sokkot kapott..

Elkezdtük intézni az abortusszal kapcsolatos dolgokat is, nehogy kicsússzunk az időből. Aztán a műtét napján, a kórház kapujából mégis visszafordultunk, nem tudtuk megtenni.. És én érzem, hogy igazából ez a jó megoldás, annak ellenére, hogy az első 1-2 nehéz lesz. Viszont az azt követő 80év minket fog igazolni

Ha elvetettük volna, azt nem is tudom, mikorra dolgoztam volna fel (annak ellenére, hogy nem akartam még tesót), és a kapcsolatom is biztosan megtérdelt volna.

Nem megyek bele, hogy az elmúlt időszakban miken mentünk át a férjemmel, hányszor ébredtem az éjszaka közepén fel sírva, rohadtsz szar volt az egész, amíg végre el nem döntöttük, hogy megtartjuk a kettes számú versenyzőt. Te tudod, hogy miről beszélek.

Én azt érzem, hogy Ti sem fogjátok elvetetni, nem hiszem, hogy képes leszel rá. Ahogy meghozzátok a döntéseteket, meglátod, megtelik a szíved majd szeretettel!!!

Nagyon drukkolok Neked, ügyes leszel biztosan két poronttyal is!

Azért majd írjál nekünk!

Az utolsó Válaszoló nagyon jól fogalmazott!

Teljesen váratlanul ért a 4. terhességem!

Hetekig depressziós voltam és állandóan vívódtam mit tegyek, mardjon vagy menjen?

Végül megtartottuk.Mai fejjel butaság volt ez a sok vívódás.

Ha most újra terhes lennék(védekezés mellett)biztos hogy megtartanám,az abortusz számomra már nem alternatíva.

Ez a gyermek már most a Ti gyermeketek,azért mert pici és könnyen kioltható az élete jó megoldás lenne Őt elpusztítani?

Vajon nincs joga az ÉLETÉHEZ ha már ÉL?

Az első válaszolóval nem értek egyet!"Az idő minden sebet begyógyít"De mennyi az az idő 10-20-30 év?

Nemrég volt egy kérdés,egy anyuka 14 év után nem tudta feldolgozni az abortusz!

Nők az abortuszról vallanaj!

„Azt gondoltam, hogy egy abortusszal véget vethetek egy súlyos dilemmának. De aztán rá kellett jönnöm, hogy ezzel a döntéssel sokkal nagyobb szenvedés, depresszió, fájdalom és bűntudat vette kezdetét az életemben.”

Karen Bodle

„Szégyelltem, hogy terhes vagyok és egyedülálló, ezért azt gondoltam, hogy az abortusz majd megoldja a problémámat. …utána megállíthatatlanul zokogtam.”

Tracy Reynolds

„Szívem mélyén nagyon akartam a babát… Azt bánom leginkább az életemben, hogy nem hallgattam a szívemre. Nem voltam elég bátor, hogy a meggyőződésemet követve életet adjak a gyermekemnek.”

Cynthia Carney

„...az elmúlt másfél évben szabadultam meg a csend és szégyenkezés láncaitól azáltal, hogy nyilvánosan beszéltem az igazságról. Az abortusz nem egy gyors és egyszerű megoldás; ez egy életeket tönkretevő döntés. Olyan döntés, amit mindig bánni fogok.”

Én ( mi ) ugyanebben a helyzetben voltunk..csak 3 éve. Nálam ugyan nem jött szóba az abortusz, de egyrészt az anyagiak miatt, másrészt mert én sem vagyok egy laza türelmes nyugis típus, borzalmasan megijedtem. Épp egy héttel azelőtt döntöttünk as férjemmel, hogy mégsem vállalunk még egy gyermeket, mert több szempontból nem fér bele, amikor a legkisebb megfogant.

Biztos érezte, hogy húúú ide még gyorsan beslisszolok, mielőtt elzárják az utat :)

Nem tagadom, hogy rengeteg lemondás van a döntésben, de soha és ezt a legkomolyabban mondom egyetlen másodpercre nem jutott eszembe, hogy nem így kellett volna.

Bennem is ugyanígy mneg voltak a félelmek, hogy a nagyobbnak majd nem jut annyi idő...meg így meg úgy, de a nagyobbnak sokkal jobb így! És mindent összevetve nekünk is.

A nehéz időkből meg kifelé megyünk...

Hát..élet véletlenül soha nem jön létre!

Tehát biológiai véletlen nincs!

Nagy hiba elvetetni a babát!

4 gyerekes

Hát én azt hiszem elveteti. :(

Életed végéig bánni fogod, hogy kioltottad ezt a kis életet.