Abortusz vagy sem? Bővebben lent

A barátnőm pont így volt, mint te. 1 éves kislány, úgy gondolták (eü okok miatt nehezen lehet baba), nekiállnak, mert biztos sok idő kell. Elsőre megfogant. Akkor halálra rémültek, az apuka szintén abortuszt akart.

Tegnap előtt született meg a második kislány, az apa ugyanúgy, mint az elsőnél ott volt a szülésnél, ő foghatta meg először, már most "szerelmes" a második kislányába is.

A férjed is megijedt, természetes. Hagyni kell a dolgokat, hogy kicsit lecsillapodjatok. Egyébként én sem látok semmi különlegesebb okot, hogy ne tartsátok meg. Hasonló türelmetlenebb típus vagyok, mint te, de csak ez nem elég ok az abortuszra.

Ügyes leszel, megoldod, mint ahogy már annyian megoldották.

Gondolom, ismered a mondást: ember tervez, Isten végez. :) Nálunk ugyanígy jött a kisbabánk, 2 év próbálkozás után elkezdtünk esküvőt szervezni, hatalmas wellness-t, nyaralást, mindent, erre végre valahára megérkezett hozzánk. A terveket nem kell feladni, csak kicsit módosítani. :)

Szia,

nálunk a következő volt a helyzet:

Kisfiam 11 hónapos volt, mikor pozitív lett a teszt. Mi szerettünk volna második babát- majd később. A leszervezett esküvői időpontunk a kisfiunk szülinapja után egy hónappal volt.

Rengeteget gondolkodtam a semmin lényegében, mert az nálunk fel sem merült, hogy nem tartjuk meg. De az összes többi, az esküvő, hogyan járok vizsgálatokra a fiammal, egyáltalán hogyan tudnék szeretni még egy babát, és ugye én magam: megint nincsenek bulik nyáron, megint hízok vagy 20 kilót...

A kislányom (az lett:)) most múlt 3 hónapos. A férjem, a családom egy emberként állt mellettem a terhesség alatt,ott segítettek, ahol tudtak. A terhesség más volt, sokkal fáradtabb voltam, de kevesebbet híztam. Nem mondom,hogy egyszerű két töpörtyűvel, de szép. A kicsi is ugyanolyan nyugodt, jó alvó, mint a bátyja, aki szeretgeti, puszilgatja a hugát.

Igen, nem így terveztük, hogy az első gyerek második szülinapját már négyen ünnepeljük, de egy percig nem bántam meg, és nem is fogom, hogy bevállaltuk a szerelem-babánkat!

De ha belegondolsz, bizonyos szempontból még jobb is így, nem? Hiszen te is írtad, hogy szerettetek volna következő babát, csak később. Szerintem hosszabb távon előnyösebb, hogy most érkezik a kicsi. Így két gyerek után, majd ha visszamész dolgozni, már nem kell a munkavégzést megszakítani újabb 2-3 évre. Hogy most nem lesz maximális gyed-ed, hát na.. Sokan kapnak még a tiédnél is jóval kevesebbet, viszont abba tényleg gondolj bele, hogy az sem valami jó, ha valaki a munkáját többször megszakítja.

Ráadásul azt írod, hogy a párodnak viszonylag jó fizetése van, eddig tudtatok is félretenni. Ha a pici megszületik, akkor meg felélnétek az egészet. Szerintem ez sem tragédia. Ezek szerint ki tudnátok jönni belőle így is. Legfeljebb most a pénzfélretevést felfüggesztitek néhány évre, de ha majd visszamész dolgozni, ugyanúgy tudjátok folytatni.

Na meg amúgy is az a véleményem (persze nem kötelező velem egyetérteni), hogy ahova a Jóisten gyereket ad, azt okkal teszi. És annak is oka van, hogy akkor jön, amikor jön.

Leírom az én történetem, hátha segít a döntésben.

Mi is az esküvőt terveztünk. Megvolt minden. Időpont, ruha, foglalások, még a birkákat is kifizettük előre.

EGyszer csak pozitív lett a teszt. Nagyon örültünk. Így lemondtunk mindent, nem heziáltunk rajta. Aztán a 21-ik héten kiderült: beteg a baba, nem maradhat velünk. Meg kellett szülni. Se esküvő, sem gyerek. :( Mégis, egy hónap múlva összeházasodtunk, csak mi voltunk, és két tanu. Így hogy nem voltam "igazi" menyasszony szép ruhába, mégis nagyon szép nap volt, de mégis fájdalmas.

Ezt követően négy babát vesztettem el. Egyik jött a másik után, és már amikor megláttam a pozitív tesztet sírógörcs, és vártam a véget..... Aztán egyszer megint ez történt....és vártam....de megmaradt, most itt van velem egy csodálatos kis lény. Úgy gondoltuk szeretnénk kistesót, de ismét megtörtént..... és már dühös voltam, és megszokottnak éreztem. Sajnos elment. Most februárban ismét. És útálom a testem, és bűntudatom van. Már az sem érdekel mennyi lesz a GYED-em, vagy egyáltalán kapok-e GYED-et, vagy csak GYES?...... mostmár nem mérvadó, csak itt legyen végre velünk... Jöjjön bármi gond, vagy a feltételek nem olyanok mint amt szeretnénk, nem számít, csakis ez az egy ami számít... A kisfiam egy kisördög, sokszor mondom nem kell másik, türelmetlen vagyok, ideges, és többször érzem azt nem lennék képes két gyerekkel, a párom is morog, hogy minek ide kistesó, hárommal is felér...de mindezeket nem gondoljuk komolyan :)

A Jóistenke leküldött hozzád egy kis lényt, és tudd, nem véletlen!!! Ezek a pici babszemek nem véletlen jönnek, Ők választanak minket, és ez a picurka most a pocakodban TITEKET választott!! Hidd el nincsenek véletlenek!!!

Kérlek szépen gondold át, és adj esélyt magatoknak. Nem számít az esküvő meg a ruha, elvehet pocakosan is két tanu előtt a párod, az a lényeg szeretitek egymást, és ott a szerelmetek gyümölcse, a kis pötty!! Semmi más nem számít!

én már csak egyet nem értek.

ha kiszakadt a gumi, és gondolhattátok hogy bejöhet a baba, miért nem vettél be 72 órásat?.

ez nekem azért fura, ha nem akarnád ezt a babát, akkor vettél volna be tabit, biztos ami biztos.,

úgyhogy ha már nem léptél tessék vállalni a felelősséget és megszülni ezt a babát és szeretetben felnevelni, ezt a legkönnyebb elvetetni dumát!

én nem elítélni akarlak de kicsit gondolkodni kellenne..

Nálunk 10hónapos volta a fiam, amikor besikerült ketteske.

Sokáig agyaltunk rajta mi és hogyan lesz, ha lesz ketteske.

Ugye először sokkkkkkolt a teszt, hogy várandós vagyok... Nem volt egyszerű napirendre térni felette. Beszéltem a védőnénivel, ugyan elkértem a csv számát, aztán a játszókon figyeltem a 2-3 sokgyerekeseket. És beláttam, nincs mitől félni.

Megbeszéltem a csajszival, hogy jó baba lesz, vártuk, hogy végre megszülessen. 19hónap különbséggel van két mini természeti-katasztrófám(ki miben:)) de így szép.

Nincs tesóféltékenység, amikor akarnak szót is fogadnak. Télen egy művészet elindulni velük. És "panaszkodhatnék" napokig:) ám amikor este puszicsatát vívunk 3asban fürdés után, vagy amikor a nagy a hajam csavargatva alszik el, és a húgit öleli minden napi xrt feledtett...

Szóval vegyél nagylevegőt, sétálj, és gondolkodj pozitívan.

Ezt a dolgot verd ki a fejedből:-!!!!!

Szeretni fogja a kicsit mint a kislányotokat is szereti..amint meglátja a picit pláne ha apás szülés lesz olvadozni fog..és ha kisfiú...apa büszkesége ha kislány akkor meg az apa szépsége lesz :-))

Ha tudod hogy tönkre mennél a lekiismeret furdalsba akkor mi is a kérdés???Nem álltok rosszul anyagilag..elöbb jött mint terveztétek nálunk is...NEM MARADTOK LE SEMMIRŐL MINDEN BEPÓTOLHATÓ VISZONT Ő NEM LESZ AZ..ha lenne is másik akkor sem Ő lenne..de írtad lehet ha elvetetnéd nem is lenne másik!!!

És ha felemésztene a lelkiismeret furdalás tönkre mehet a házasságod,ill a kicsi gyereked is megsínylené..én azt mondom vállald a picit,és a legegyszerübb amit tehetsz,és mindenki jól jár hosszú távon ha szeretetben és boldogságban várjátok és nevelitek mind a kettőjüket:-))Sok sikert!!Azért ha megvan a döntés legyen az késöbb írj légyszi ...remélem jól döntessz,és hatottunk rád kicsit:-)