Szoktátok érezni, hogy rossz anyák vagytok?

A gyermekeidnek Te vagy a lehető legeslegjobb Édesanya a világon!!! Nem fogadnak szót? - Minden gyereknél van ilyen.

-Annyit játssz, amennyit tudsz, amennyire van időd. A játszó idő soha nem lesz elég egy gyereknek sem. Ha naponta 24 órát játszanál vele, akkor sem. :)

-Nem kell mindig múzeumi rendnek lenni, úgyis szétpakol a kicsi.

-Mindenki szokott kiabálni. :)

-A türelem sem végtelen!

Szerintem a rossz anyákban nem merül fel, hogy rossz anyák, így nyugi! :)

Igen, nekem is sokszor vannak kételyeim magammal kapcsolatban, ilyenkor segít, ha elmegyek a nevelési tanácsadóba, és figyelem kicsit az ott zajló interakciókat a szülők és gyerekeik közt. Ebből rájövök, hogy vannak nálam sokkal rosszabbak. :)

Komolyra fordítva a szót, nekem is vannak nehezebb napjaim, és mivel a gyerek ilyenkor „tükröt mutat”, a rossz hangulatból nehéz kikeveredni.

De próbáld meg objektíven nézni egy pillanatra a gyerekeidet általánosságban: jól érzik magukat? Ők nem hazudnak, jól mutatják, milyen a környezet, amiben élnek, és ha jól érzik magukat a bőrükben otthon, nem lehetsz rossz anyjuk.

A háztartási elmaradásaiddal meg ne foglalkozz, inkább káosz legyen a lakásban, mint egy űzött anya.

Én is gyakran gondolok arra,hogy valamit elronthattam:(!

Sajnos amióta újra dolgozom nagyon türelmetlen vagyok,12 óra emberekkel való munka után hazajövök,tanulok az elsős kisfiammal,közben a 3 évessel is kell foglalkoznom,és gyakran vagyok ideges:(!

Minden este úgy jövök haza,hogy türelmes leszek,hiszen alig vagyunk együtt,de nehezen megy,mert a pici most van a "mindennek az ellenkezőjét csinálom" korszakában,a nagy viszont a "nem szeretném" korszakában.

Talán megváltozik a helyzet,ha a kicsi is ovis lesz,ott majd lekötik kicsit,és itthon több idő jut a nevelés helyett a szórakozásra:)!