Nem tudok rajta kiigazodni, most akarja vagy nem akarja?
Lassan egy éve kerülgetjük a témát hogy legyen baba!
Természetesen párom ugyan úgy akarja ahogy én!De hol magunk önzése miatt,hol a munka miatt halasztgattuk!
Most,egy pár hónapja próbálkozunk,na de hogy....
Egyszer nem védekezünk,egyszer meg igen!Mivel én is tartok a dologtól(gondolom mindenki) ezért először nem zavart!
Ha meg akar foganni úgy is megfogan alapon ráhagytam!
De most már nem ez az első hónap és engem lassan traumaként ér!
Megterhel mindenféle szemszögből....ezen jár éjjel nappal az eszem hogy na akkor most vajon sikerült-e?
Rendszertelenné vált a mensim és már a hócipőm tele van a fölösleges tesztelésekkel!
Pl ebben a hónapban is nem védekeztünk és tegnap mégis csak!Már rendesen haragszom rá emiatt!De persze nem szóltam semmit,bár ha akartam volna se tudtam volna titkolni hogy valami bánt!
Tudom hogy akar kisbabát,tudom hogy úgy vágyik rá mint én!De nem értem akkor minek ez a csiki-csuki játék!
Persze biztos fél a felelősségtől,az anyagiaktól és a többitől,de ennek így nincs értelme!Most vagy akarjuk egész hónapban vagy akkor hagyjuk a francba és majd lesz amikor lesz!
Nem leszólásokat várok,vagy ilyesmit,csak olyan jól esett leírni mert annyira bántott!
Nálatok volt ilyen?Vagy most mégis hova tegyem ezt az egészet?
válasza:Meg kell beszélni egymással, hogy akkor akartok-e már gyereket, vagy nem. Ha igen, akkor tényleg csak úgy van értelme, ha nem védekeztek egyáltalán.
Ülj le a férjeddel, és mondd neki, hogy mondja meg mit akar, de őszintén.
válasza:Tőle akarsz gyereket, vele akarod leélni az életedet, mi a fenének nem bírsz rákérdezni egy ilyen egyszerű dologra? Mikor látod, hogy veszi elő a gumit..."drágám, miért is kell az nekünk?"
Ennyi lenne az egész.
Szerintetek még nem szóltam neki?
Vagyis,nem szóvá tettem hanem megbeszéltünk hogy ok akkor nincs védekezés,aztán mégis volt és van!
Örülne ha lenne baba,csak akkor nem tudom mi a francért csinálja ezt?
Nekem egyre jobban megy el a kedvem ettől az egésztől!
Veszekedést semmiképp nem akarok csinálni belőle mert az milyen már....na de én nem így akarok gyereket és azt sem hogy 50szer kelljen nekifutni a témának!
Az elején még nekem is volta kételyeim,de most már nincs!Most már azzal kapcsolatban vannak kételyeim hogy ő mennyire van betojva attól hogy apa lesz!
válasza: válasza: válasza:Igen,biztos nálunk is bejátszik hogy ilyen kilátástalan a helyzet munka ügyben!Tényleg mint a mesékbe!
De akkor minek próbálkozunk?Érted?
Akkor mondja hogy nem kell,várjuk még vele és pont!
De mondja hogy szeretné,meg mire várunk stb stb!Erre tessék!
Egyszerűen nem értem és már annyira rosszul esik!
Mert már BESZÉLTÜK!!Hisz írtam hogy lassan 1 éve rágjuk a témát és hogy ő is vágyik rá!
Megbeszéltünk hogy mehet!
Most mégis hányszor kéne megbeszéljem vele?Én nem fogok ezzel az agyára menni!
Elég világos szerintem hogy "jó,akkor próbálkozzunk" és hogy nem védekezünk!
Aztán x alkalom működik,aztán megint nem!
Nem veszekedik emiatt,épp ez az hogy én nem akarok emiatt veszekedni!
Példa értékű a kapcsolatunk mindenféle szemszögből,épp ezért nem tudom hova tenni ezt!
Vagyis tudom!Az a baj hogy fél,de akkor fölösleges próbálkozni is!Ezért nem is értem hogy akkor miért nem mondja azt hogy még várjuk kicsit!
Nem vagyok ráhisztizve,tőlem várhatnánk!
válasza: válasza:Ilyen nalunk is volt az elso gyereknel. :)
A ferjem hozta fel, hogy vallaljunk gyermeket, meg kellett gyoznie, mert eloszor nagyon meglepodtem. Az elso honapban nem voltam tul magabiztos, hogy valoban akarom-e...
Masodik honapra mar beleeltem magam, akkor meg a ferjem bizonytalanodott el. Hogy miert azt ne kerdezd, semmi konkret oka nem volt, csak felni kezdett.
Engem is rosszul erintett a dolog, mert mar tenyleg beleeltem magam de tul leptunk rajta, lealltunk, nem zartuk le a temat, de az azt koveto 1-2 honapban mindig vedekeztunk igy, vagy ugy, nem is beszeltunk rola.
A harmadik honapban szoba sem hoztuk, de tenyleg nem, csak valahogy automatikusan vedekezes nelkul voltunk egyutt vegig, mar el is mult a peteeresem, amikor elkezdtunk rola beszelgetni, hogy hatha most osszejott a baba. Es igen, teherbe is estem.
Volt nagy orom. :)
Utolag beszeltunk rola: nalunk az okozott megtorpanast, hogy
- eloszor en nem voltam biztos
- utana meg en ugy belelendultem a teherbeesesbe (homerozes, peteeres figyeles, stb), hogy a ferjem teljesitesi kenyszert erzett, nem erezte spontannak a dolgot es ez zavarta. De ezt csak utolag mondta ki, addig nem tudta megfogalmazni, hogy mi zavarja.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!