Ti hogy álltok hozzá a gyerekvállalás kérdéséhez? Esküvő, házasság?

Én csak a gluténig olvastam. Szégyeld magad. Nem érdemled meg, hogy a párod szeressen.

Lehet, hogy minimálbért keres, de te meg még annyit sem. Tök mindegy, miért alakult így. Ha nem szereted, mert csóró, a te bajod.

Ha szeretnéd, megoldást keresnél, nem kifogásokat.

Ui: nekem diplomával van nem is rossz állásom. A barátnőm gimnáziumi érettségivel 2-szer annyit keres, mint én. Talán pont az a bajod, hogy csak a nyomort akarod meglátni.

Én őszintén azt gondolom, hogy nem a pénz, sokkal inkább a szeretet hiányzik kettőtök kapcsolatából. Nyilván, van költsége egy gyerekvállalásnak, amelyet fontos rendezni, és lehetőség szerint készen állni ilyen szempontból is a baba érkezésére. Nem palota kell neki, hanem bizonyos alapvető dolgok.

De...

"van egy "hébe-hóba" kapcsolatom, ez a fiú elég elszánt, családot szeretne"

"nincs állásom, így még gyest sem kaphatok...az ő minimálbére meg még magának sem elég"

"Eléggé összevesztem nemrég a mostani párommal, hogy mégis, mire akar családot alapítani? A kis lukját is alig tudja fizetni"

Ezek azok a mondatok elsősorban, ami miatt azt gondolom, nem szükséges gyermeket vállalnod. Így és ebben a helyzetben semmiképp. Sőt, míg így érzel a párod iránt, gondolkozni sem kell rajta. Ritkán adok szélsőséges választ, de olyan borzasztóan érezelem mentesen írsz erről a férfiról, hogy azt hiszem, nem tévedek nagyot.

Én sem leszek túl kedves hozzád.

31 éves vagy, majdnem annyi, mint én. Nekem van már két gyerekem, szerinted én megengedhetném magamnak, hogy ősz óta állástalan legyek? Nem. Ha más nem, elmennék takarítani (érdekes, ezzel mindig tele vannak az újságok...). Szóval tessék az önsajnálatból egy kicsit kibillenni és valóban megoldást keresni. Az nem megoldás, hogy sírsz. Nem fog az öledbe hullani semmilyen állás, akár van diplomád, akár nincs.

Őszintém mondom hogy igazad van!!!!!!

Az elöttem szólók meg szégyelljék magukat!!!Ilyen háttére minek gyereket szülni????

Ki mondta azt, hogy szüljön???

Mindannyian azt mondtuk, hogy NE szüljön, rendezze az anyagi és az érzelmi életét.

Az igaz, hogy érzelmi téren sem tűnik, hogy ez a kapcsolat elbírna egy gyereket.

De abban teljesen igazat adok, hogy így nem lehet.Azt, hogy unokatesód kislánya hétvégente nem kap enni hát könnybelábadt szemmel olvasom.

Én nagyon nagyon vágytam egy babára. Párom még hamarabb. Ezért néhány évet külföldön kellett élnünk és egy vállalkozásba kezdtünk kint. Rossz volt, hogy az összes barátomat és a szüleimet nem láthattam sokáig (csak nyaranta jöttek hozzánk)végül megszerettem. Sikerült félre is tennünk és eléggé jó anyagi helyzetbe kerülnünk. Szerencsénk volt, hogy ingatlanokkal foglalkozó cégbe vágtunk bele és éppen erre igény is volt a térségben. Mára teljesen kiforrta magát a dolog.

Mindketten eléggé jó módú családból származunk és még régebben a párom itthon is vállalkozó volt (más területen) amihez a tőkét még régen a szülei adták és abból hozta ki azt amit külföldön fektetett be. Egy éve hogy visszajöttünk és most a kislányunk a saját szobácskájában alszik. Én még most küzdök a diplomámért és elég sokminden van a birtokunkban. Pedig egyikünk sincs még 30 éves.

Az embernek célokra van szüksége, hogy tudja merre felé forduljon, ha válaszúthoz érkezik. Mi céltudatosan csak azért mentünk és csak azért nem vártunk még néhány évet hozzá, mert minél hamarabb kisbabát szerettünk volna.

Előtte sem szenvedett volna igazán hiányt, de ahogyan mi is kaptunk indulónak lakást v kezdőtőkét úgy ezt mi is szerettük volna a gyerekünknek megadni ha majd ő repül ki a fészekből...