Mivel biztatja és erősíti magát nap mint nap az, akinek 2-3 gyereke van de segítsége semmi, bébiszitterre nem futja?

Nem kérném a megjegyzéseket miszerint minek vállal az gyereket aki nem bírja mert sokszor közben derül ki kinek mi a sok,másrészt én például nem terveztem 2-nél többet (3 van) de így alakult és elvetetni nem akartam. Segítségünk semmi, rokonság semmi. Így alakult, aki van az nem kiváncsi ránk akárhogy is küzdünk. A férjem rengeteget kénytelen dolgozni hogy a víz felszínén maradjunk, és mivel a pénzügyi helyzetünk a romlás de max. a stagnálás felé mutatnak, így fizetett segítségre nincs módom egyáltalán. AMÍG csak 2 gyerek volt addig legalább arra volt remény, ha kicsit nagyobbak lesznek akkor eljuthatunk még 1-2 helyre, még talán ha gyorsabban visszamegyek dolgozni, anyagilag is jobban állhatunk és segítséget is tudnék kérni. De nem így alakult. Már úgy érzem nincs mire várnom sose lesz jó jobb könnyebb időszak csak ha majd 18 lesz mindhárom gyerek...addigra meg én leszek borzasztó öreg és a férjemmel teljesen eltávolodunk addigra. Aki hasonló helyzetben van, mondana valami biztatót vagy hogy ő mire gondol, mi tartja jókedvűen, erősen, kitartóan?