Lennének annyira fontosak az elveitek szülőként, hogy ártsatok vele a gyerekeiteknek?

Eddig is értettem. :)

De ha megnézed, magad is leírtad, hogy az, hogy a gyerek tudjon alkalmazkodni, csak szerinted az érdeke. Az anya szerint nem. Tehát az anya a saját felfogása szerint helyesen neveli a gyerekeit. És feltételezem, helyesnek tartja azt is, hogy abban sem alkalmazkodik a társadalomhoz, hogy másik iskolába viszi a gyereket.

Attól még, hogy szerinted vagy szerintem ez nem helyes, ő gondolhatja helyesnek. Erre próbáltam rávilágítani, nem tudom, mennyire lett tisztább.

Ha viszont ő úgy gondolja, hogy helyes, amit csinál, akkor miért változtatna? Ha szerinte ezzel jót tesz a gyerekének, akkor miért tenne másképp? Csak mert valaki más szerint ez ártalmas?

Te nem érted, hogy mit mond az egyik válaszolód:)

Mivel az anyuka ezt így látja jónak, ezért fel sem merül benne, hogy ezzel árthat a gyerekének, ergo miért is adná fel az elveit?

Egyébként erre én is kíváncsi leszek, nekem is van olyan ismerősöm, akik szabadon "neveli" (számomra ez nem nevelés, hanem ráhagyás, de mindegy) a csemetéjét. Nem mondja neki, hogy pl. ezt nem szabad, mert veszélyes, egyáltalán nem mondja, hogy nem. Félreértés elkerülése érdekében: nem a "nem" szót nem használja, hanem nem korlátozza (szerinte, szerintem pedig nem neveli). Másik pl. nem szól rá a gyerekére, ha az egy pofon kiosztásával elveszi a másik saját játékát, mondván, majd ők lerendezik (2 éves gyerekről beszélünk).

Csak ilyenkor mindig elgondolkozok, hogy mi lesz, ha az én gyerekem fut össze egy ilyen gyerekkel?

Nálunk volt ilyen elv-fél-váltás:

Gyerek előtt: gyereknek a kiságyban a helye minden körülmény között.

Gyerek után: a gyereknek a kiságyban a helye, kivéve ha beteg :) Ha beteg valamelyik gyerek, akkor általában úgy szokott kinézni, hogy én alszom a szülői ágyban a gyerekkel, apa pedig a gyerekszobában. Ennek kizárólag kényelmi oka van, megint kisbabát várok, egyszerűbb odanyúlni és megnézni van-e láza, mint felkelni, átmászni apán (én alszom a falnál), a sötét lakásban átmenni a gyerekszobába... Plusz apa elég korán kel, nem szeretem megzavarni az álmát. Ő csak akkor kel fel éjszaka a gyerekekhez, ha én már kidőltem a csatasorból.

De ez sem azért lett másképp, mert nem értek már egyet azzal, hogy a gyereknek az ágyában a helye, hanem mert nekem így könnyebb.