Miért vállalnak az ilyen emberek gyereket?

ezt ők mondták el így neked?vagy honnan tudod,hogy azért adták be?

az én férjem is a hét hat napján dolgozik reggeltől estig,hogy boldoguljunk.akkor ő is rossza apa?

Érdekes történet.Sajnos nem minden anyuka birja az otthonlétet,a gyerek miatt le kell mondania sok mindenről.Sztem ha jól belegondolunk,azért sok anyuka van úgy,hogy egy idő után már beleun,vagy belefásul az állandó otthonlétbe,hiányzik neki a társaság,mert az otthonlét nagyon monoton is tud lenni.Kedves kérdező,nem tudom,neked van-e gyermeked,de ha igen,lehet neked is voltak már pillanataid,amikor már eleged volt a folyamatos otthonlétből.Ezért az anyukát megértem,viszont sztem túl korán adta bölcsibe a picit.Az első 3 év fontos,hogy az anyával teljen a gyerkőc számára.Az apukáról megvan a véleményem,sokat van távol,akkor minek neki a család?

Nekem 2 gyerekem van és júniusban mentem vissza dolgozni,a kisebbiket beadtam bölcsibe,ő 3 éves lesz februárban,2,5 évesen került bölcsibe,de igy is lelkiismeretfurdalásom volt,hogy nem tudok vele tovább itthon lenni.A nagyobbikal tudtam 3 éves koráig,vele nem sajnos.A párom nálunk is sajnos keveste van itthon,munka miatt ő is főleg,nem hobbi miatt, hétvégén anyósnál van a gyerekekkel főleg én vagyok,elegem van nekem is sokszor,de ez már egy másik téma.

Tudod,h az estéik hogy telnek?Lehet,h apuka amint hazaér melóból a gyerekkel játszik,anyuka vacsit készít,netán elmennek vhová,este együtt fürdetik,stbstb..Ha anyukának nincs problémája azzal,hogy apuka 7végéken a hobbijának hódol,kikapcsolódik,hogy tudjon teljesíteni a meloban,h a számukra megfelelő életszínvonalon tudjanak élni,akkor nem hinném,hogy másnak lenne beleszólása.

Nem vagyok egyébként biztos abban,hogy ez a gyerek kevesebb figyelmet kap,mint az,akivel egész nap együtt van az anyja...Lehet,h csak 4-8ig vannak együtt hárman,de az az idő tartalmas,kívülről ezek alapján szerintem nem lehet ítélkezni,pláne nem olyat mondani,hogy "minek nekik gyerek"...

Nekünk van egy ilyen ismerős házaspár akik ugyanígy vannak. Apuka jól keres, nem a hobbijának él hétvégén hanem sokszor be van osztva dolgozni de amúgy kikapcsolódni is eljár egyedül. Amíg ez őket nem zavarja addig szerintem ez nem baj.

Hétköznap este 6tól 8ig ő foglalkozik a kislánnyal.

Anyuka saját bevallása szerint is alig várja hogy visszamehessen dolgozni, vágja a centit visszafelé kb.

De a kislány addigra 21 hónapos lesz szóval majdnem 2 éves.

Nem látok bele pontosan, hogy hogy nevelik a gyereket, de az tény hogy a kislány olyan aktív és annyi figyelmet-időt igényel mint nekem 2...

Saját bevallása szerint se gondolta hogy ennyire nehéz egy gyerekkel, sokszor akad ki, sír stb.

Én azt gondolom, hogy ha visszamegy dolgozni, ettől jobban érzi magát (szerette a munkáját) és kiegyensúlyozottabb, nyugodtabb, felszabadultabb lesz, az a gyereknek is csak a javára válik.

Sokkal inkább minthogy itt bolonduljon meg a 4 fal között.

Sajnos sokan csak akkor jönnek rá mivel is jár egy gyerek mikor már ott van.

Szülő tanfolyam sajnos nincsen még gyerekvállalás előtt :)

Én nem ítélem őt el, még akkor sem ha nem tudok azonosulni ezzel.

Nekem mindkét gyerekem 3 éves koráig volt/van itthon velem, pedig az utolsó 1 évben már meg kellett húzni a nadrágszíjat hiszen a gyes irtó kevés.