Te csinos/vonzo Anyuka vagy?

Koszonom az oszinte valaszokat!

Ugyan, ez nem bekepzeltseg es gondolom megertitek, ha azt mondom, hogy szerintem mindenkinek az a legjobb, ha vonzonak es csinosnak erzi magat. Ugye?

Pontositok: nem mindenkinek, mert nem vagyunk egyformak, van, aki A modon erzi jol magat a boreben, van aki B modon.

Peldaul ha visszagondolok en is azota teljesedtem ki, azota erzem legjobban magam a boromben, amiota gyermekeim vannak. Lanykoromban is adtam magamra (boven, mert volt is ra tobb lehetosegem peldaul anyagi szempontbol), de valahogy nem talaltam meg a sajat stilusomat (nem csak oltozkodesben nyultam felre, hanem megjelenesben, kommunikacioban is, meg ugy az osszhatast nem ereztem sokszor magamenek). Gyakran feszengtem.

Azota ez elmult. Bar szerintem ez nem amiatt van, mert gyermekeim szulettek, hanem azert, mert viszonylag hamar szultem es kb egy idobe esett a termeszetes nove valasom a gyermekvallalassal. Biztos, hogy akkor is megtortent volna ez a valtozas, ha meg nem vallalunk akkor gyermekeket.

A terhessegek elso fele nekem is eleg "ramaty" allapot volt onbizalom szempontjabol, de foleg azert, mert allandoan faradt voltam, jobban zsirosodott a hajam, lustabb is voltam a faradtsag miatt, plusz tele voltam pattanasokkal. Szoval emiatt senki ne szegyelje magat, mert a hormonok dolgoznak erosen. Es nyilvan szules utan sem konnyu hipp-hopp kialakitani a tokeletes format, megjelenest, mert masra szoktunk koncentralni.

De en ugy erzem, hogy az evessel, ivassal szinte egyenrangu letszuksegletem az, hogy elegedett legyek magammal, ugyanugy megteszek ezert mindent, mint ahogy megfozom az etelt, hogy enni tudjak. Nem gondolom, hogy ezzel artanek barkinek, sot, eszrevettem, hogy a rosszabb napjaimon, amikor bal labbal ebredek es valamiert semmi sem jo (magamon sem), tehat ha nem erzem magam "csucsformaban", akkor a frusztraltabb, lehangoltabb vagyok, ez biztos, hogy nem jo senkinek, a csaladnak sem, a ferjemnek sem, a gyerekeknek sem. Es persze nekem sem.

Igen, az anyagiak. Ezzel nekem is jatszanom kell, de megoldom. Alapelv, hogy a gyerekek mindent kapjanak meg, az eletunkhoz valo mindig legyen meg, de azon felul ami marad azt nem sajnalom magamra kolteni egy percig sem.

Nyilvan valtoztatnom kellett dolgokon, hogy minden beleferjen, amit szeretnek. Peldaul tanulofodraszhoz jarok vagatni havonta egyszer ingyen, magamnak festem a hajam itthon, igy a havi 6-7 ezer helyett, amit korabban fodrasznal hagytam most havi kb 800 forintomban van a friss frizura (ami egyebkent pont olyan jo).

Vagy peldaul nem a kozeli szalonba jarok kozmetikushoz havonta 6-8 ezerert, mint regen, hanem kinyomoztam, hogy videken a szuleim kozeleben haznal dolgozik egy lany, 2000 forintbol komplett kezelest csinal. Szoval ugy szervezem a szuleim latogatasat, hogy kozben hozza is beugorjak.

Es kb mindennel igy vagyok.

Ruhat, cipot veszek, de abbol peldaul azt a taktikat valasztottam, hogy kivarom a szezon vegi leertekeleseket es inkabb akkor veszek meg jobb minosegu, de stilusos es ertekallo darabokat (azaz nem olyat, ami 2 honap mulva mar nem lesz divat). Igy aprankent veszek ezt is, azt is, ha eljon az ideje, akkor pedig kezdem hordani.

Mindegy, nem reszletezem, gondolom sokan tisztaban vagytok meg ezekkel a praktikakkal.

Egyebkent en cikinek sem tartom ezt a "hogyan legyunk apoltak es jol oltozottek minimalbol" stilust, egyre inkabb eletformanak erzem ezeket az okoskodasokat, szo szerint elvezem es sikerelmenyem van, ha valami ujabb modszerre jovok ra, ami korabban eszembe sem jutott.

Mondtam is mar a ferjemnek, hogy az sem fog erdekelni, ha visszater a normal jovedelmem es tobbet kolthetek majd ujra, akkor is ezeket a modszereket fogom alkalmazni.