Ti mernétek ilyen anyagi helyzetre 3-dik babát vállalni?
Az én bevételem 62250, férjem kb 140-150ezer. Tehát összesen havi 210 ezer nagyjából, ez azért pár ezerrel változik havonta vagy lefele ,vagy felfele.
Hitelünk van 62 ezer ft. Rezsi átlagban 30-35 ezer. Nyáron a férjemnek mindig van olyan plusz szerződése évek óta amivel keres annyit, hogy megtudjuk venni a tüzelőt télire valamint félreteszünk sertés és csirkehúsra. Mindig nagytételben vesszük meg olcsóbban és megy a fagyasztóba. Nyaralásra nem futja. Egy 15 éves autónk van.
Nagyvonalakban ennyit rólunk. Kíváncsi vagyok a véleményetekre.
Hozzáteszem a gyerekeknek megvan mindenünk. Ovisok. Mindkettő jár külön sportra.
De ugye sose tudni mit hoz a holnap. hihetetlen sokat változott világ mióta megszülettek. Tény, hogy rosszabbul élünk.
válasza:Hogy mi lesz elég és mi nem amikor nagyobbak lesznek,az majd akkor elválik! Ha úgy vannak nevelve,akkor nem fognak gyémántra vágyni!
4-en vagyunk testvérek,én a legkisebb! Nem volt palotánk,de isteni gyerekkorom volt!! Használt cuccokban jártam,nem ettem minden nap gyümölcsöt,nem volt ajándékhalom a karácsonyfa alatt... de nem is vágytam rá soha-nem voltunk jómódúak,legatyásodtunk,miután apánk kezességet vállalt a saját testvérének,aki bafta fizetni a hitelét,így apám számlájáról vonták!! Igen,isteni gyerekkorom volt! Utáltam kirándulásokra járni,de anyám mindig elzavart,hogy "lássak világot!" - mert ő nem tehette meg anno,hát én a gyereke,menjek! Nem voltak soha nagy igényeim,mert nem úgy lettem nevelve! Az élő példa vagyok,akinek a karácsony nem az ajándékokról szól,hanem a családról! A fa mindig tömve volt szaloncukorral,amit mi a kisebbik bátyámmal mindig "lopkodtunk",vízkeresztre nem maradt rajta fél kilónál több :-) Amikor pedig eljött a fabontás,akkor anyu mindig elővette a szekrényből a több kiló "rejtett" szaloncukrot,amit szétosztott... ez akkor is így volt,amikor apám a testvére hitelét fizette! Most kezdtek anyámék helyre jönni anyagilag-öregségükre (apám 68 éves,anyám 58). Egy nagy szobában voltunk 4-en testvérek (elfért a szekrény,az ágyak,középen egy asztal,még hely is maradt hogy játszunk)anyuék a kisebb szobában voltak...majd 3-an,végül ketten maradtunk a nagyszobában. Azok voltak a szép idők,mikor sokat hülyültünk együtt! A legszebb még a Karácsonyon kívül a születésnapok voltak,akkor egyetlen dolgot kaptunk mindig: egy anyánk által sütött tortát! Egy bolti vacak sem ér fel azzal,amit Ő sütött!! :-)
Amikor valamelyikünk ballagott,mindig volt egy szűk összejövetel..emlékszem,anyánk az én ballagásomat is végig bömbölte :-)
Na,ezeket az emlékeket nem adnám oda semmi pénzért!!! Ennél jobb ember egyikünk sem lehetne,mint amilyenekké váltunk mi 4-en,akik szeretetben,kevés pénzzel a családi kasszában nőttünk fel! :-D
Nagyon örülök ennek a sok válasznak, és főleg annak, hogy ilyen kulturáltan "meg tudjuk beszélni".
Gyakorlatilag mindenkivel egyetértek, azokkal is akik szerint nem kéne 3-dik, hisz igazából az ő általuk felsorolt érvek miatt nem vállaltuk eddig. Viszont akik mellette vannak az ő érveik is itt vannak a fejemben, hisz ez az ami miatt gondolkozok (mindamellett, hogy borzasztóan vágyok 3-dikra) és pozitív irányba billenti a mércét.
Van hatalmas kertünk baromfit tartunk és veteményesünk is van, szóval ez megoldott.
Mindenünk megvan a gyerekekről, semmit nem kéne venni (kiságy, pelenkázó, kád, bébiőr, légzésfigyelő, járóka, mérleg stb). Egyébként fiúk a gyerekek.
Azzal is tisztában vagyok, hogy ennél csak rosszabb lesz az elkövetkező pár évben és ez az ami nem megy ki a fejemből. De ilyenkor jön az, hogy én is nagy szegénységbe születtem meg tesóm is, na az volt igazán a szegénység és azért az évek folyamán szépen alakultak anyuék. Persze nem volt nike cipőm meg társai de szerencsére én nem is igényeltem. Gyerekeimet is igyekszem arra nevelni, hogy aki számára ez az érték az messzire elkerülendő. Remélem sikerül. Amíg csak egy gyerekünk volt, akkor is durisban vásároltam pedig megtehettük volna az új cuccokat a márkás kis cipellőt. Persze megkapták belőle a minőségit, de nem villogás miatt.
Hát hogy mi lesz a suliban, nem tudom, de szerintem ezt egyikőtök sem tudja biztosra mondani magáról, kivéve akinek hatalmas tartalékai vannak. Tény, nekünk nincs. Van a start számlájuk a gyerekeknek igyekszünk pici pénzeket rárakni, ha lemegy az egyik hitelünk akkor többet is tudunk.
De aranyos vagy kedves utolsó, de igen gondolkozok...viszont jó olvasni a véleményeteket és persze a megerősítést méginkább!!!
Mármint utolsó előtt..
De az utolsót nagyon jó volt olvasni!!! köszönöm!!!! :)
Egyszerre írtunk
válasza:Én nem vállalnám, nekem egy is elég, de szerintem Te bevállalhatod, mert Te biztos felelősségteljesebb vagy, mint pl én.
Anyagiakat tekintve tényleg nem tudni, mi lesz, azaz szerintem csak rosszabb lesz az átlag életszínvonal. De szerintem azért a nagycsaládosoknak akkor is több kedvezmény fog járni, meg maradnak le cuccok a nagyobbakról, amit nem kell megvenni.
Ha meg úgy vannak nevelve a gyerekek, megértik, hogy nem a Nike cipő a lényeg, jó a kínai is, mert az összetartó, szerető család a legfontosabb, hogy van kire számítania, és vannak, akik számítanak rá, szeretik, és szerintem ezt meg fogják érteni.
Nagyobb korukban meg számukra is nyilvánvalóan "megtérül" a nagycsaládos lét, mint írtam, a családi összefogás, egymásért való kiállás nagyon nagy kincs, szerintem.
válasza:Őszintén, én ennyire max. egyet!
De ez én vagyok! Nálam a megvan mindene lehet,hogy más.
Így van! A "minden" az mindenkinél mást jelent. Én megmondom őszintén, ha kétszer ennyi fizetésünk lenne se lenne több mindenünk, egyetlen egy dologgal kapnának többet, ami a családi nyaralást jelenti. Ezt hiányolom, hogy nem tudunk elmenni nyaranta mondjuk egy tengerparta pihenni. De viszont ezért az egy élményért nem mondanék le a gyerekekről (ha pl újra kezdeném).
Szóval nálunk a minden az a szó szoros értelmében minden, amit én elképzelek a gyerekneveléshez. Jelenleg.
válasza:Az a baj, még valami eszembe jutott:
Említetted a betegséget, jó, persze az ember próbál nem gondolni ilyen rossz dolgokra. De ha csak a gyógyszerre gondolok (még semmilyen extra kezelésre sem), akkor az nagyon drága tud lenni. Egy kisebb is járó nátha alkalmával is több ezer Ft-ot költünk fejenként, ha elkapja az egész család. Bele se merek gondolni egy nagyobb betegségre.
Ezért se lenne számomra kielégítő, hogy épphogy kijövünk, mert nyáron vettünk fát, meg tudunk csirkét tartani.
Barátnőm jut egy kicsit eszembe aki mindig mondja, hogy hú, de jól kijönnek, jöhet a kis tesó (mert szeretnének). Alig esznek húst, mindent ki kell centizniük, neki nincs már meg a munkahelye. Én ezt nem nevezném annyira "jól kijövünk"-nek. Igen, nincs tartozásuk. Még. De most kapja a gyed-et. Hova fogják fölvenni ha otthon marad 6 éven keresztül képzettsége meg nincs? Nem tudom, hogy ti, hogy vagytok ilyen szempontból, most csak írtam egy példát. Erre a példára úgy gondolom, hogy nagyon necces. Sőt, én nem akarom, hogy így legyen, de 90%, hogy lesznek még komoly gondjaik.
Neked is köszönöm a választ! Közben mi döntöttünk, nem védekezünk, aztán majd kiderül, az is lehet, hogy nem jön majd könnyen.
Reagálva amit írtál, bár tényleg igaz, hogy hónapról hónapra élünk, de azért megnyugtató, hogy a fagyóláda mindig tele van. Évente vágunk egy disznót, egy birkát, félévente 30 csirkét. Ez az alap. Bármi történik hús az van. Lehetőség szerin a kertből a zöldségeket és a gyümölcsöt is lefagyasztom, persze nem mindig egyforma a termés, hol kevesebbet, hol többet. Tojás egyértelműen mindig van. Ezek amik minden évben vannak, független attól, hogy dolgoztam vagy gyesen vagyok.
Egyébként az is megnyugtató, hogy nyáron megvan a téli tüzelő, így télen sem kell szorosabbra húzni a nadrágszíjat, mert drága a fűtés. Szerintem ez is sokat jelent.
Másrészt nagyon bízom benne, hogy ha mind iskolás lesz,m nekem lesz munkám. Van két szakmám+1 diplomám és 1 nyelven még beszélek. Remélem ennyivel lesz még esélyem. Egyébként rettentően fontoljuk a külföldöt.
Betegség..na igen kényes és pénzes téma. Tduom, hsiz rendszerint egyszerre betegek, de nem is erre gondoltam, hanem tudod a komolyabbra, ami felborítja az életet, ami mindent visz :( Nagyon remélem nem kell soha szembesülnünk vele, de azért mégis ott lebeg az ember feje felett.
Szóval úgy döntöttünk, mi nem leszünk ellene, aztán majd látjuk, ha a jó isten is úgy akarja, akkor jönni fog a baba. Egy valamit határoztunk el, hogy kötünk életbiztosítást a férjemre. Azután ha lejár az egyik hitelünk, akkor rám is. Ez kelleni fog.
Nagyon szépen köszönöm a válaszokat!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!