Másra is rátört már az aggódás, hogy mi lesz, ha kicsúszik az időből, és nem tud gyereket vállalni emiatt?

Most "még csak" 27 éves vagyok. Tehát joggal gondolhatom, hogy még van időm. Viszont a környezetemben mindenkinek stabil párkapcsolata van, illetve gyereke. Ez annyira nyomasztóan hat rám, hogy folyamatosan azon aggódok, hogy én ki fogok csúszni az időből, mert nem lesz párom, akinek szülhetnék gyereket. Mivel jelenleg is egyedül vagyok. Az elmúlt 7 évben nem hozott össze a sors olyan férfival, aki akart volna gyereket, vagy alkalmas lett volna apának. Nemrég szakított velem a párom, akivel csupán 3 hónapja voltunk együtt, én szerettem volna ha komoly kapcsolat lesz belőle, de ő nem, és szakított velem. Pedig már rá is olyan szemmel néztem, hogy akár a gyermekem apja is lehetne majd, és végre talán vele sikerülne. Persze ő nem tudott erről, szóval nem ezzel ijesztettem el, azt mondta nem szerelmes belém, és szakított. Elég nehezen tudok megismerkedni bárkivel is, nincs úgy társaságom, ismerősök, akik által valakivel meg lehetne ismerkedni, az előző páromat is internetes társkeresőn ismertem meg. És nagyon félek, hogy nemsokára 30 leszek, aztán 35, és nem fogok találni egy rendes, tisztességes férfit, aki akar majd gyereket. Pedig én nagyon szeretnék családot és gyerekeket, de már kezdek erről lemondani, hogy nem fogok találni senkit, akivel családot lehetne alapítani. Nem sajnáltatni akarom magam, csak kíváncsi lennék, hogy más járt-e vagy jár-e esetleg hasonló cipőben. Köszönöm.