Cumit nem fogadja el, de a keze mindig a szájában van, mit csináljak?

Hát én nem fogom hagyni, hogy a babám az ujját szopja. A keresztfiam 3. osztályos, és még mindig a szájába veszi a hüvelykujját, ha álmos lesz, ez nagyon gáz! A cumit el lehet venni a gyerektől, de az ujját nem, pedig rengetegszer próbáltuk már!!

38+2 hkm

Örülj neki! A cumi egy szükséges rossz, a kicsiknek a saját megnyugvásukhoz van szükség arra, hogy valamit szopogassanak, és (ahogy valaki már írta előttem) a keze mindig ott van, ha kell neki, nem úgy, mint a cumi, amit ha elejt, arra van utalva, hogy valaki visszaadja. (A cumizás egy kiszolgáltatott helyzet, holott épp a megnyugvást szolgálná. Arról nem is beszélve, hogy éjjel mondjuk nem kell a szülőknek pattogni, hogy visszaadogassák.)

És ne gondold, hogy azért, mert van gyerek, aki nagyobb korában is szopja az ujját, a tied is ezt fogja tenni! Az enyémnek sem kellett a cumi, egy ideig bőszen szopta az ujját, aztán azt is elhagyta.

"És ne gondold, hogy azért, mert van gyerek, aki nagyobb korában is szopja az ujját, a tied is ezt fogja tenni! "

Ha 100-ból csak 1 teszi ezt, akkor sem szeretném, ha az enyém lenne az az egy, ráadásul a keresztfiam öccse is ugyanazt csinálja, úgyhogy azért ez elég gyakori, igaz, ő még csak 4 éves! Tényleg ne hagyd szerintem.

38+2 hkm

Mekkora gyerekről beszélgetünk egyébként?

Nem is értem, miért gondolja a férjed, hogy jó dolog a cumizás? Talán mert azzal egyszerűen el lehet némítani a gyereket? Ha így van, erősen el kéne gondolkodni az ügyön…

Olvassátok el akár ezt a cikket, korrekt, nincs ellene a cuminak, de felhívja a figyelmet a hátrányaira:

[link]

(A cikket ajánló vagyok újra.)

Nem értek egyet továbbra sem sumergóval. Ne haragudj, nem kötözködni akarok, de ez a véleményem, nyilván ez a gyereknevelésnek egy olyan terültete (melyik nem az?:), ami erősen megosztja az embereket.

Attól félve, hogy majd sokáig szopja a gyerek az ujját (kezét, öklét, mindegy), megvonni tőle az ösztönösen választott, biztonságot, megnyugvást nyújtó tevékenységet, eléggé nem gyerekbarát gondolkodásra vall.

„A cumit el lehet venni a gyerektől…” – igen, épp ez a gond vele. Mindenben a szüleitől, a „nagy, erős” felnőttektől függ szegény, ne adjunk neki lehetőséget minimális szabadságra sem, fosszuk meg a megnyugvás (szó szerint) kézenfekvő lehetőségétől?

Nem vagyok alapvetően cumiellenes, ha egy gyereknek az jelenti a megnyugvást, nyilván jó. Csupán azzel nem értek egyet, hogy mi, szülők, a saját frusztrációink miatt, mondván „milyen már, ha egy gyerek 4 évesen is szopja néha az ujját”, no meg kényelemből, mert mennyivel egyszerűbb benyomni a szájába, hogy csöndben maradjon, mint mással próbálkozni, etéren is ledózeroljuk a gyerek természetes ösztöneit és vágyait. Aztán, mikor mi, felnőttek úgy gondoljuk, egyszer csak elvesszük tőle (mert ilyen nagy, okos fiú/lány már nem cumizik), vagy „elveszítjük” a cumit. Remekül hangzik, kicsit sem tűnik frusztrálónak az eljárás. :)

Eszembe jutott még valami: szintén remek nyugtató dolog, ha van a gyerkőcnek egy „nyunyija”, legyen az plüssállat vagy akár egy darab puha textil.

Nálunk nem kellett a cumi a fiamnak, a kezét szopta egy ideig, de utána rátalált egy párnahuzatra, és onnan kezdve az volt, amit mindenhová vittünk, nem szopta az ujját sem, ez a tárgy lett a kedvence.

Esetleg érdemes megpróbálni, hogy beraktok több féle puha dolgot mellé, hátha valamelyik megtetszik majd neki.