Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Egyéb kérdések » Normális, hogy féltékeny...

Normális, hogy féltékeny vagyok a fiamra?

Figyelt kérdés

Most lesz 2 hónapos a gyerekünk, feleségem szinte minden szabad percében vele foglalkozik. Tudom, ez így van rendjén, de nekem nagyon rossz így hirtelen másodikká válni. Nekem is Ő kell, osztozok én rajta, na de ennyire? Velem alig foglalkozik, azt mondja, leköti a gyerek, és elfárad. Én is elfáradok, dolgozok, én sem alszom jól, mert a gyerek a mi szobánkban alszik, és én is felébredek, ha sír, de ezeken felül nekem szükségem lenne a feleségemre. Másnál is voltak már ebből gondok?

31/F


2011. szept. 29. 12:53
1 2
 1/14 anonim ***** válasza:
100%

Beszéltél már vele erről? Nálunk a kicsi nagyon rossz alvó volt ilyen picinek, és nekem mindig vele kellett lennem, de valahogy megoldottuk, pl. összebújtunk hárman aludni, amikor este elaludt (bár tudtam, ogy nem sokáig), akkor kimentem a férjemhez a nappaliba (ott aludt sokáig a pici miatt) és még beszélgettünk, összebújtunk. Volt olyan, hogy csak fél órát, mert megébredt a pici vagy ő aludt el, vagy én fáradtam el nagyon. De mindig megbeszéltük a napi gondokat.

Bár nem tudom, hogy konkrétan ezzel van-e bajod. A szexel egyébként minden rendben, vagy az (is) hiányzik?

2011. szept. 29. 12:58
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/14 anonim ***** válasza:
78%
Legyél kicsit türelmesebb. A feleségednek most természetes, hogy minden percét és figyelmét a kicsi köti le. Ha kicsit nagyobb lesz ez változni fog, de mond el neki, hogy neked egy kicsit több törődés kell ha más nem esténként.
2011. szept. 29. 13:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/14 anonim ***** válasza:
86%

Elég klasszikus felállás: valószínűleg mindketten egyedül vagytok egymás mellett. Te a régi őt hiányolod, ő meg kapkod, hogy jól teljesítsen az új szerepben és totál kimerül. (Hidd el, egy baba fárasztóbb, mint egy munkahely.)

Próbálj meg csakazértis közeledni - simogatás, beszélgetés, összebújás, meséljétek el egymásnak az aznapi történések. Azért egy 2 hónapos még elég sokat alszik ill. hármasban is lehet "összedőlni" néha. És (legalább hétvégén) vegyél részt te is rendszeresen a babázásban. Na meg kitartás, türelem, beletanultok majd szépen, újra megtaláljátok majd egymást és a közös időt.

2011. szept. 29. 13:06
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/14 A kérdező kommentje:

Most konkrétan nem a szexre gondoltam, bár az még ritka, mert nagyon érzékeny még szegénykém, és nem szeretnék neki fájdalmat okozni, de megoldjuk kézzel-lábbal, akárhogy. :)

Az hiányzik, hogy nem tudunk úgy együtt ülni, feküdni, akármit csinálni másfél órát, hogy a gyerek ne sírjon fel, és a kezében persze megnyugszik, de én akarok a keze között lenni... nem tudom, értitek-e.

Szeretem a fiamat, imádom, de miért mindig csak ő? A választ persze tudom, csak rossz ez... (ne kapjatok szét ezért a kérdésért)

Tudom, hogy már hárman vagyunk, ne legyek önző, de valahol minden ember önző egy kicsit. Beszéltünk már erről, mert látta, hogy rossz kedvem van, elmondtam neki, Ő erre sírni kezdett, hogy ő nem tehet semmiről. És igaza van... tudom, hogy semmiről nem tehet, tudom, hogy nem tud százfelé szakadni, de azóta nem hozom szóba, mert nem akarom, hogy megint sírás legyen a vége... de szerintem látja rajtam, hogy mikor szeretnék belőle egy picit többet, és próbálkozik, amiért végtelenül hálás vagyok neki, de meddig fog ez menni? Mekkorának kell lennie ahhoz a gyereknek, hogy az éjszakáink csak a mi kettőnk éjszakája legyen újra? Ezzel párhuzamosan viszont szégyellem magam, mert imádom látni a fiamat, ahogy ilyen pici, imádom babusgatni, nem szeretném, ha gyorsan felnőne, mert ez a 2 hónap is úgy elröppent... Jó apa akarok lenni. :(

2011. szept. 29. 13:34
 5/14 anonim ***** válasza:
100%
Sajnos én megnyugtató, megoldást jelentő választ nem tudok Neked adni, csak annyira jó volt olvasni a soraidat! Már eleve az, hogy van egy férfi, aki kultúráltan meg tudja fogalmazni, hogy mi bántja, és nem egyből más nőt keres...nagyon becsülendő.(tudom, nem minden férfi lép félre, nem úgy értem, de pl. az én férjem ebben a helyzetünkben, nem mondta el, hogy mi a baja,hiába kérdezgettem csak morcos volt állandóan, ahelyett, hogy a szabad percekben összebújtunk volna...).Szóval, kitartás, lesz ez jobb is! És beszélgessetek (is) sokat!
2011. szept. 29. 14:03
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/14 anonim ***** válasza:
100%

A te új szereped: Apa :) Sajnos a babusgatás most egy rászorulóbbnak jut, de az olvasottak alapján ilyen kedves empátiával nagyon jól fogsz teljesíteni ezen az új szinten, mint hős családfenntartó.


A babáknál általában 3 hós koruk körül fordul a kocka: kezdenek egy napirendet kialakítani, amivel már lehet számolni és a szerencsésebb szülők csemetéi ilyenkor kezdik átaludni az éjszakát. De sajnos ez utóbbi nem törvényszerű.

2011. szept. 29. 14:11
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/14 A kérdező kommentje:

:)

Nehéz felnőni az új szerephez...

2011. szept. 29. 14:16
 8/14 A kérdező kommentje:
Kedves 14:03-as válaszoló! Nektek is volt ilyen? Meddig tartott ez az időszak nálatok? Mikor lettél 'újra' sokat a férjedé?
2011. szept. 29. 14:25
 9/14 anonim ***** válasza:
100%
szia, "14:03-as vagyok". Nekünk nagyjából fél-1 évig tartott ez a furcsa időszak.Mikor hazajöttünk a babával a kórházból, a nagy öröm mellett 3 napig furán éreztem magam, sírtam a férjemnek, hogy "hiányzik, öleljen már át"...Nekem is furcsa volt, hogy attól,hogy van babánk, attól mi még egy szerelmes pár vagyunk..Nem értettem, hogy attól, hogy kezemben, vagy mellettem a baba, miért ne simogathatna meg, vagy egy puszi "csak úgy".Ehhez még sajnos hozzájött, hogy a sok éjszakázás, a hasfájás miatt órákon át ordító baba, az emiatt érzett tehetetlenség miatt "furcsa mód" többet veszekedtünk, mint előtte 4 év alatt!!Ez nagyon rossz volt.Azután lassan belerázódtunk (hiába, na: előtte csak macskánk volt:megetettem, megsimogattam és kész volt...nem tudtuk mire készüljünk;-))A javuláshoz talán a több alvás, a kicsivel önállóbb baba (már eljátszik magában is kicsit, nem kell 24 órát mellette űlni,) és az, hogy már lehet kimozdulni, kirándulni együtt. (arról nem is beszélve, hogy ha egy anyának van heti egy-két órája,mikor "szabadnapja" van, az sokat dob a hangulatán, kicsit újra "csajnak" érzi magát, és egyből rájön, hogy nemcsak anya, hanem nő is). Nem akarok regényt írni, de visszagondolva tényleg sajnálom a férjem, nem lehetett egyszerű mellettem...Szerintem a feleséged ha kicsit fellélegzik,vagy nagyobb lesz a babátok, vagy ahogy Te írtad: belerázódtok a szülő szerepbe, ha nem is lesz minden olyan, mint azelőtt (hiszen már van egy csodás gyereketek), de biztosan újra magatokra találtok és szép család lesztek!Tényleg utolsó mondat: nekünk váratlanul jött a baba, megijedtem az elején, de most azt szoktam kérdezni:mit csináltunk, mi azelőtt?olyan üres volt, nem? ;-)Kitartást, türelmet, sok boldogságot nektek!
2011. szept. 29. 15:13
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/14 anonim ***** válasza:
100%

Szia!

Tarts ki, hamarosan jobb lesz. Nemsokára, lehet hogy napokon belül több jut az éjszakákból nektek.

Ahhoz viszont hozzá kell szoknod, hogy most már mindig hárman lesztek, és a manó ott lesz veletek. A gyerekezés többnyire erről szól, hogy megszűnik a kettesben lét. Addig is szerintem társulj be hozzájuk,bújjatok össze hárman gyakran. Hétvégén váltsd le a feleséged, és küldd el pihenni, vagy kicsit csavarogni, hogy újra feltöltődjön, és rád is legyen több ideje, kedve.

2011. szept. 29. 20:16
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!