Szülnél akkor is gyereket, ha biztosan tudod, hogy nem fogsz tudni megadni neki mindent?

Ez azért nagyon függ attól, hogy mi az a "minden".

Nekem pl egyáltalán nem volt fontos soha a nyaralás, a márkás ruhák, szóval nem ezen múlt, hogy lesz-e gyerekünk.

A főiskola, egyetem meg annyira odébb van még, szerintem így 18-20 évre nem lehet előre tervezni a mai világban.

Utolsó vagyok. Bocs, még nem fejeztem be csak mennem kellett a gyerekhez. :O

Szóval, 23 hetes vagyok a kis tesóval, a kislányom itthon van velem de mellette még dolgozom is itthon (varrok) ezenkívül papíron visszamentem dolgozni kivettem a szabikat és most táppénzen vagyok. Szóval nyitott szemmel kell járni, kihasználni minden lehetőséget, ennyi a titok, nem kell félni. Ja,a férjem meg elintézte a munkahelyén, hogy ne jelentsék be és Ő meg megigényelte a gyest mivel én lemondtam. Talán nem szép dolog de tőlünk is annyit de annyit elvesz az állam (pl.a nyugdíjjunkat) nehogy már én ne használjunk ki mindent amit lehet!

Most várom a harmadikat. Ha az "anyagi biztonságot" néztük volna, akkor NULLA gyerekünk lenne.

Nyaralás: luxushelyekre nem járunk, van egy családi telek a Dunánál, a gyerekek élvezik, szeretik.

Márkás ruhák: nekem sincsenek. A gyerekeknek több márkás cuccuk van, amiket örökölünk vagy turkálok...

Egyetem, főiskola: amióta én élek, egy diplomát az állam finanszíroz, és a jól tanulóknak mindig is voltak/lesznek lehetőségei. Hát lehet, hogy Oxfordba nem tudom majd kiküldeni, de talán nem is kell...

Különóra: már ovis szinten jelentkezik: szelektálunk, néhány belefér, 5 féle nem fog, de szerintem nem is kell, a boldog gyerekkornak nem a száz különóra a lényege. Amit szeretnék: zene és sport. A zene jelenleg még állami keretek között olcsó, a sportot tényleg ki kell fizetni, nyelvet remélem az iskolában, meg tőlem fognak tanulni (nyelvtanár vagyok)

21:01 vagyok

Még egy dolog eszembe jutott újraolvasva a kérdést:

Szerintem a "minden" az nem azokról szól elsősorban, amiket leírsz. Sok öreg mesél a családi boldogságukról, pedig a háborúban sem élelem sem ruha nem volt, szóval még az "alap dolgok" sem. És mégis.

Ebben én is hiszek. Igyekszem törődni velük, figyelni és SZERETNI, elfogadni őket feltétel nélkül. Nem vagyok benne tökéletes, de erre törekszem, és ez fontosabb talán "mindennél".

Hat nalam a minden eleg tag fogalom.Amig enni van mit,van mit viselni es szeretet is van addig mi kell meg?

Vannak markas ruhaink,elektronikai cuccok is es ettol nem lesz boldog a gyerek?Vagy igen es csak en vagyok lemaradva?

Nyaralas?Eleve kulfoldon elunk igy a gyerek egesz eleteben nyaral......

Oszinten bevallom MINDENT amit egy gyerek akarhat eleg nehez megadni igy azt kell mondjam igen ugy vallaltam gyereket hogy tudtam nem fogok neki megadni MINDENT.

Ha igy allnank akkor valoszinu fele ennyi gyerek sem szuletne.

Nekem is kell egy szint. Én pl. az alapra nem vállaltam volna. Mármint,hogy van mit enni, inni kész. Én azt a vonalat képviselem, aki úgy gondolják,hogy bár nem kell luxus, de nem is elég a szeretet.

Bár még csak most fog megszületni a babánk, de eddig egy nagyon jó kis alapot halmoztunk fel. Hitel nincs. Már van neki félretett pénze, ami kizárólag a sulira mehet majd. Nyaralni el tudunk menni. Márkás ruhát viszont nem nagyon favorizálom, magunkon látom,hogy több tízezres ruhák,hogy tönkre tudnak menni egy-két év alatt!