Mint anya, másra hagynád a gyereked a kórházban?

én biztosan ott nem hagynám egy pillanatra sem.

4 hónaposan voltunk bent 3 napot megfigyelésen, autóbalesetünk volt. én is befekhettem a gyerekkel, mivel még szoptattam, valójában én aludtam az ágyon, ő kapott kiságyat. amikor munka után jött az apja, levitte sétálni az udvarra, amíg én lezuhanyoztam, enni tudtam, amíg aludt. a gond az volt, hogy mivel hirtelen kerültünk be, apa szedett össze minden szükségeset és hozta be, hát hadd ne mondjam, mennyire sikerült...

viszont egy anyuka jött a szobánkba, a kisfia egyidős volt az enyémmel, és leesett az ágyról, így őket sem engedték haza. elaltatta a babát, majd amíg hazaszaladt a cuccaikért 3 utcával arrébb, addig én vigyáztam a fiára. ez is max. félóra volt, a gyerek észre se vette.

legfeljebb úgy tudom elképzelni az otthagyást, hogy alszik, adig én zuhanyozom/eszek stb., de messze nem mennék, az tuti.

Vannak ilyen durva "szülők",sajnos a környezetünkben is látom!

Az egyik ismerősünk nem hogy csalta folyamatosan a párját,de miután a párja testvére és annak családja is oda költözött,akkor a sógornőjére hagyta a gyereket,hogy elmehessen egyet... szóval gondolom sejted mit csinált. Majd elvitte albérletbe a gyereket, 25 ezres segélyre,és családira (az apja magyar,az anyja nem,de az anyja normális!), ebből enni nem tudott,majd volt annyi esze,hogy az apjához vigye a gyereket. A csajt egész nap látni biciklivel! Nem dolgozik,az oviban mégis csak 2x láttam az egész tanév alatt! Ha ment a "lányához" akkor nem is köszönt neki,kb fél óra múlva szólalt meg,hogy "jajj,hát Te is itt vagy ?" Na,anya mi? Állítólag az ominózus hölgy a jelenlegi párjával gyereket tervez-ha igaz,akkor előre sajnálom a gyereket!

Sajnos teli van ilyenekkel az ország!

A kérdésedre válaszolva,én csak reménykedem, (ahogy szerintem minden édesanya!) hogy ne kerüljön egyik gyermekem sem kórházba,mert ketté szakadni sajnos nem tudok! Senki rokon nincs aki itthon maradna a másik gyerkőccel.Így muszáj lennék ott hagyni- több kilóméterre van a legközelebbi kórház is!- de nagyon sokszor bemennék a testvérével meglátogatni-bár így is iszonyatos bűntudatom lenne!

Engem 4 évesen édesanyám bent hagyott a kórházba,néha bejött,de tényleg csak néha- 3 nagyobb testvér van,apám dolgozott. Elég sokáig voltam bent. Utána hónapokig hetente kellett vérvételre járni,nővérem vitt be- 12 év van köztünk,Ő a legidősebb. Nem hibáztatom most sem anyámat! Nem szívesen hagyott ott.

Üdv:2gyerkőcös, 37hkm

4 hónapos volt a kislányom amikor 11 napra bekerült a kórházba, mert fulladt. Egyrészt mivel szopizott, másrészt mert kicsi volt, végig vele voltam. 2-3 naponta mentem haza két szopi közt (addig anyu vagy hugom volt vele) hogy az akkor 2 éves, tüdőgyulladásos kisfiammal is legyek. (vele a férjem volt otthon).

Viszont ha a nagy került volna be, és a kicsi otthon, akkor a kicsivel lettem volna otthon, apa a naggyal.

VOlt akkor ott egy egyéves baba, behozták, otthagyták ,és 2-3 naponta látogatták. Nagyon sajnáltam.

2,5 évesem 1 hónapja kórházba került kalici-vírussal, apukája volt vele egész nap (csak egy napot volt bent), én meg itthon a szopós 9 hónapossal.

A szívem szakadt meg, hogy nem lehetek vele, de a férjem nem tudta volna ellátni (főleg szoptatni) a picit.