Szereted a gyerekeket? Mármint nem piszkos értelemben. Aki nem, az nem is akar gyereket, a sajátját sem szeretné?
Hoppá:) Ez nagyon szép volt :))
Milyen furcsa, hogy férfiak nem is írnak, nem ? ;)
Lehet hogy én leszek a kivétel itt :).
Szeretem a gyerekeket, 12 éves korom óta arra készülök, hogy velük foglalkozzak.
Gyerekekkel foglalkozó szakember lettem, és más gyerekeit nevelem, mivel állami gondozott gyerekekkel foglalkozom időm nagy részében.
Most várom a sajátomat, és Őt is szeretem, már így előre is.
A gyerek nekem csoda, varázslat, és nagyon sok jó poén forrása is, rengeteget nevetek velük. Az élet létrejöttétől a kinyíló értelmén át a kamaszkora óriási érzékenységéig mindent szeretek bennük. Igen, azt is, ha lebüfiznek, ha megeszik a csigát a játszótéren, ha visszabeszélnek vagy emósok lesznek tizenöt éves korukra. Engem is szerettek és elviseltek a bogaraim és a nagy pofám ellenére, és nekem ezt öröm visszaadni minél több gyereknek, embernek.
30 éves agyok, két fiam van (egyik még a pocakban, másik 2 éves)
a sajátjaimat imádom, nem idegesít a nagyfiam, amikor sír, ötször megkérdezi ugyanazt, de más gyerekét nem igazán szeretem, néha idegesítenek is... (tudom ez gáz...)
25 évesen amúgy el sem tudtam volna képzelni, hogy egyszer gyermekem legyen, a buszról is leszálltam, ha sikongatott egy kisgyerek...
Nos, én sem szeretem a gyerekeket. Úgy rémlik, már gyerekkoromban sem szerettem őket. :) Voltak mindig barátaim, de hogy úgy szeressem a „gyerekeket a gyerekségükért”, azt sosem éreztem.
Soha nem is akartam, végül mégis lett egy fiam, akit szeretek, de mégis iszonyú tehernek élem meg az anyaságot, olyan felelősségnek, ami alatt hétrét görnyedek. Hozzáteszem, a saját gyerekem sírása is idegesít, a világból ki lehet kergetni a gyerekvisítással.
Ez mind persze nem azt jelenti, hogy nem tudok ellenni velük, és meglepő módon, a gyerekek bírnak engem. Talán, mert nem ügyülübügyülü módon kommunikálok velük, nem tudom.
Számomra érthetetlen, hogy lehet egyébként úgy általában „a gyerekeket” szeretni, holott ők is külön személyiségek. A velük való viszonyban eléggé számít az is, hogy a szüleiket szeretem-e, szimpatikusak-e.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!