Ha megtehetnétek, akkor kiköltöznétek a majdnem 3 éves gyermeketekkel Németországba?

Jó,ahogy a férjed mondja.Kimentek,megnézitek,éltek ott egy kicsit és majd meglátjátok.

Én nem hagynám ki,az tuti,pláne,ha tényleg lehetőség adódna arra,amit szeretnék(pl.ti testvéreket a lányotoknak)

Szerintem hajrá,előbb utóbb a szülők is belátják majd,hogy sokkal könnyebb "kint" nektek és hogy ebbe az országba nem érdemes gyereket tervezni,mert utána (sokan még előtte se) nem vesznek fel sehova dolgozni.Így meg nem lehet megélni!

Ha tényleg meg lenne ott a megélhetésetek - mert az, hogy a párodnak most van munkája, még nem jelenti, hogy meg is marad (ott is igen nagy a munkanélküliség, sok cég szünik meg, stb.), akkor érdemes rajta gondolkodni. Egyébként Németország helyzete nem túl sokkal jobb, mint MO-é, és inkább romlik, mint javul.

Ott azért sokkal többe kerül a sima megélhetés, mint MO-on. Nem irod, hogy mekkora lakást bérel, de ott elég szigorúan ragaszkodnak ahhoz, hogy ne túl kicsi lakásban éljenek (ahány személy, legalább annyi szoba a gyerekeket is beleértve), mert különben túl hamar lelakják a bérlök. Ezért könnyen lehet, hogy ha odakültöznétek, akkor másik és nagyobb lakást kellene bérelni, természetesen több pénzért. A legtöbben ott sem engedhetik meg maguknak, hogy egy keresetböl éljenek, ezért neked is kellene valami munkát keresni.

Az, hogy ott sokan vannak magyarok, az egyáltalán nem elöny, mert ott még inkább kiszúrnak egymással a háta mögött.

A kiköltözésnek lenne elönye, de hátránya is. HA netán szétmentek a pároddal - nem kivánom, de elég sokszor elöfordul- , akkor ott vagy egy idegen országban (gondolom, nyelvtudás nélkül), onna visszajönni sem tudsz, és a gyerek(ek)et sem hozhatnád el az engedélye nélkül.

Az egyetlen, ami nem érv a maradás mellett, hogy a nagyszülöknek nem tetszene. Évente egy-két alkalommal mindenképpen meg tudnátok öket látogatni, meg ök is el tudnak oda menni, ha fontos nekik.

Szóval nagyon jól gondold meg, mert utána mégegysezr vissza nem nagyon tud jönni.

Èn németországban élek már pár éve, és van egy kislányom.

Habár nekem német a férjem, de rengeteg magyarral találkoztam. Azt mondható, hogy két eset van. Mikor a férj egy alacsonyabb fizetést kap valami fizikai munkát végez (ami otthon elég soknak tünik, de az itteni ingatlan árakkal az nem sok) kijön a család bérel külön egy lakást az ember és igazából rosszul nem élnek, de félre tenni nem tudnak, a nö dolgozni nem megy el mert nincs nyelvtudása, és nagyon végzetsége sem, de mivel otthon is munkanélküli lenne, így mindegy hol üldögél. nekik az életük sokkal beljebb nincsen, de együtt a család, de megélhetésük nehézkes és egy szobás kis lakásban tengenek.

Na ezeknek ezt nem ajánlom, ilyenkor mindig azt mondtam, hogy az apa inkább lakjon többed magával és pár év alatt szedjen össze egy kis pénzt, anyuka meg otthon menjen el dolgozni hogy ö is tegyen a család jobbulásáért valamit.

aztán van a másik fele amikor a férj nem keres rosszul ezek általában valami irodai munka mint nagyon gyakori az informatikusok, ahol apuka eleve egy minimum 2-3 szobás lakást bérel egyedül, ilyenkor a nö ha ki is megy szinte rögtön beiratkozik nyelviskolába míg a gyerek ovodába, vagy esti nyelviskolát végez, majd 1-2 éven belül a nö is beilleszkedik el kezd keresni vagy lesz kisetesó, de igazából tudnak kicsit f´lere tenni, kicsit világot látni és tapasztalatot szerezni. belölük lesznek a kivándorlók sokan nem költöznek haza pár év után, mert rájönnek hogy a német emberek nagyon rendesek, hogy pl az ovodák, iskolák, egészségügy mennyivel jobb, és barátságot kötnek a szomszéddal és kialakul egy normál életük kint.

Szóval én azt mondom, hogy nézd meg mik az igényeitek és mit tudtok ebböl össze hozni. azért hogy 1 egyszobás lyukban nyomorogjatok nincs értelme, de ha tudtok egy szép lakást bérelni, és kifizetni az ovodát és egyéb dolgokat akkor hajrá.

azt gondolom hogy a nyugatnémet részen a kényelmesen el lehet lenni 2000€ feletti fizuból, még akkor is ha csak az egyik fél keres. ebböl ki lehet fizetni egy szerényebb albérletet 2-3 szobával és nem kell kuporgatni és azon gondolkodni mikor fizetitek be a villanyszámlát. föleg ha 1-2 év után te is dolgoznál. Habár az oviért fizetni kell kint, csak nagyon ritkán vállalja át a költségeket vagy egy részét az egyház vagy önkormányzat.

szóval meg kell gondolni, azt szokták mondani ha a lakás költségek (albérlet+rezsi) nem több mint a bejövö pénz 1/3-a akkor lehet normálisan megélni.

ami jó hogy a kicsit beadhatod egyböl integrációs ovodába (ezt a normál helyi ovoda küld el) és általában 1 évig jár oda ahol megismerkedik a nyelvvel (amit ö ennyi idö alatt meg is tanul) és köv évtöl mehet a normál oviba.

Bennem csak egy gondolat merült fel.

Azon aggódsz, hogy a nagyszülők így ritkábban látnák az unokájukat, de azt is írod, hogy a férjed (feltételezem a gyerek apja) viszont csak ritkán jár haza.

Nem szeretnék beleszólni, de nem lenne fontosabb, hogy az apjával találkozzon többet (nőjön fel), mint a nagyszülőkkel? Ha 3 éves és 2 éve dolgozik kint a férjed, mennyit találkoztak? Ha ez továbbra is így marad milyen kapcsolata lesz az apjával? Nálam ez lenne az első és legsúlyosabb ok, hogy kimenjek, utána a megélhetés és aztán valahogy megoldanám a nagyszülőket is.

harmadik vagyok.

2,5 szobás lakás elég kicsi hosszú távra egy 4 fös családnak, ahol az egyik fél csak egy nagybácsi.

De elég arra hogy pár hetet akár néhány hónapot ott legyetek és felmérjétek a helyzetet. ha itthon is albi van akkor meg persze fel kell mondani.

nem is értem hogy ha nem dolgozol otthon, miért nem költöztél vissza valamelyik nagyszülöhöz és miért tartotok fent ilyen messzeségben egy lakást majd kint is egy lakást, és sírtok hogy messze vagytok egymástól.

míg gyest kaptál ok hogy nem dolgozol, de most már gondolom hogy a gyerek ovis lesz nem akarsz otthon ücsörögni.

de szerintem ti sem gondoljátok komolyan hogy pár hónapnál tovább lehet egy ekkora lakásban közösen élni egy másik felnött emberrel.

még egy nagyon fontos kérdésem van. a férjed magyar vagy német cégnek dolgozik? magyar vagy német biztosítása van? na mert az nem mindegy. meg ugye az sem hogy mennyit is keres a férjed.

Én mennék!!! Sőőőt már akkor mentem volna mikor biztossá vált h a férjemnek hosszú távon lesz kinn munkája. Ennyi időt nem együtt tölteni apával. És a gyereknek sokkal nagyobb szüksége van egy apára mint a nagyszülőkre.

És mellesleg neked sem lehet felemelő érzés a férjed nélkül tengetni a napjaidat. Én mennék az első busszal. ... sok sikert nektek kinn :)