Ismerősöm szólt, hogy neki szüksége lenne a mi gyerekeink által kinőtt babaholmikra, hogy mondjam meg, hogy nem akarom nekik adni?

Amikor szólt, rögtön mondanod kellett volna, hogy más célod van vele, mert így egy picit úgy tűnik, hogy némi gondolkodás után csinálnál vele is üzletet.

Szerintem egyébként nincs joga megsértődni, mert ő kérte és nem Te ajánlottad fel először, és utána kérnél pénzt.

Hát ha mailben kérte, még egyszerűbb is a helyzeted.

Szépen leírod, amit ide is, ne csinálj belőle problémát.

Ha esze van, megérti, ha nincs megsértődik, de azzal ne foglalkozz. Azzal meg pláne, hogy mit mond a rokonoknak.

Na, most őszintén?! Ki nem ejti le, hogy mit mondd a hátad mögött?!

Nehogy már te a te gyerekednek ne tudj újakat venni, mert ő "igényt tart rá"...

Nektek sem a hangyák hordták össze. Amiről úgy gondolod, hogy nem kapnál pénzt érte, azt add oda, ami pedig jó állapotú, eladható darab (legyen az jó pár ruha is, nem csak a hordozó, babakocsi kerül sokba), azt add el.

Nem kell jótékonykodni olyankor, amikor nincs miből.

Mivel emailt írt, válaszolj kedvesen, hogy bocs, de nem.

Tényleg ne izgulj már ennyire tőle...:) Azt mond és gondol, amit akar.

Ha én most leírnám itt, hogy a rokonság miket beszél a hátunk mögött, hát szép kis sztori kerekedne...:D De van egy gyönyörű, egészséges, okos kislánykám, csakis vele foglalkozom és vastagon lesz@rom, hogy ki mit beszél...:) bocsi, ez most kijött belőlem.:)

Figyelj.

Az ilyen jellegű kérdéseket sosem értettem igazán,de lehet hogy csak azért mert én nagyon határozott karakán típus vagyok.

Nekem nem okoz gondot megmondani valakinek amit szeretnék,anélkül hogy megbántanám.

Nem mindegy,hogy mit mondasz és a hangsúly is fontos,de másképp nem megy.

Az,hoyg megsértődik-e szerintem két dolgon múlik:

1. az ő személyiségén

2. a te hangsúlyodon

De az tuti,hogy a te dolgaiddal azt csinálsz amit csak szeretnél,tehát ha el szeretnéd adni,akkor nyugodtan tedd azt: főleg,hogy a pénzre is szükséged van! Ez teljesen jogos. De ha te zsákokban tárolnád évekig a padláson egy esetleges következő gyermekednek,akkor az is a te dolgod,szived joga így dönteni.

Én is voltam hasonló hgelyzetben,én egyszerűen megmondtam,amikor már konkrétan említette a hölgy ismerős,hoyg akkor átjönne,összeszednék-e neki néhány ruhát,hogy NEM,ne haragudjon,eddig kb 10x mondta nekem hogy majd számít a ruháinkra,de egyszer sem kérdezte meg hogy én odaadnám-e és hogy egyáltalán mik a terveim vele.

Mondtam,hogy nem adom oda,egyetlen darabot sem (főképp,hogy egyesével válogattam őket,minden darabhoz kötődöm,és terveztünk még babát (aki most épp a pocakomban van).

Azt is mondtam neki,hogy lehet hogy neki most ez rosszul esik,de nekem meg az esett rosszul,hogy egyszer sem kérdezte meg hogy mik a terveim a ruhákkal.

Nem lett belőle sértődés. Akkor abban a pillanatban látszott rajta,hogy nem tetszett neki,de szerintem inkább csak szégyellte magát,és azért.

Annyit mondott,hogy ez eszébe se jutott,és igazam van.

Azóta is jóban vagyunk.