Pandamaci itt vagy? Kéne egy kis lelki segítségnyújtás!

Olyan jókat szoktam mosolyogni a kommentjeiden, és most rám férne.

A 2,5 évesem alszik a 9 hónapos már ébredezik, pedig még csak egy órája aludt el, azt is úgy, hogy fél órát üvöltött, már én is üvöltöttem vele, a nagy meg várta, hogy végre csend legyen.

Mostanság kicsit kikészítenek!

A nagy este nem hajlandó elaludni, megnézi a Jóban-rosszbant, utána átkísérem a helyére, de olyan mint a bumeráng. Ha leállok vele veszekedni felveri a kicsit.

Köztünk alszik el nagy sokára, kb 10-kor addigra én is beájulok, apa meg nyavalyog, hogy vele nem foglalkozok.

A kicsi csak cicin alszik el este és éjjel nappal meg csak babakocsiban. Minden más kísérlet ellen ádázan és teli torokból üvöltve küzd, amit azért sokáig nem tudok én se tolerálni meg a tesó se. Kétszobás panelunk eléggé korlátoz mindenféle elkülönítést, így úgy altatom őket, ami a legkevesebb visítással jár.

Éjjel a kicsi 2-3* kel, szomjas, fogzik. Elalszik a cicin leteszem, akkor kezdődik az üvöltés. A nagy erre felriad, szalad közénk. Apa meg szarik bele a nagyvilágba, ő kérem napi 8-10 óra fizikai munkát végez, oldjam meg a kölköket.

Kérek egy kis vigaszt, hogy lesz ez még így se!!!!

Köszi!