Csak én érzem ezt vagy más is érzett hasonlót már? :- ( (

Hogy valamennyire megértsétek a "problémám", kezdem az elejéről..

Véletlenül estem teherbe, nem is rég voltunk együtt a párommal, kb 14 hónapja, amikor kiderült, hogy babát várok.. Többek közt a kapcsolatunk nem tökéletes (most sem az), a párom, sem én nem akartunk még gyereket, nem is akartam megtartani a babát a fent említett okok miatt főképp, meg a páromnak volt anno egy érdekes beszólása a baba érkezésének hírére: "Érthetetlen dolgokat művelek..." Aztán gondolom kezdett hozzászokni a gondolathoz, mert amikor kezdte felfogni, hogy nem akarom megtartani a babát, akkor nem szólt hozzám napokig, így aztán a béke kedvéért maradt a babó.. Tudom, nem jó ez így, de elég sok veszekedést hallottam életemben, úgyhogy inkább mindig én békülök.. :-(( A kapcsolatunk abból a szempontból nem tökéletes, hogy néha inkább cselédnek érzem magam, akinek nem lehet egy szava sem, hiába lakik ő is ebben a házban, nem is tudom, hogy a párom egyáltalán szeret-e még vagy csak megszokott, mert nem szoktunk ilyenekről beszélgetni, nem is szeret.

A babával kapcsolatban azóta sem érzek szinte semmi szeretetet, talán ha két kezemen meg tudnám számolni, hogy az eltelt idő alatt hányszor örültem neki, még akkor is talán túl sokat mondanék. Ha mások kérdezgetnek, hogy hogy s mint, úgy teszek, mintha minden rendben lenne, mintha örülnék is neki, de mélyen legbelül valahogy nem tudok neki örülni, mert tudom, hogy nem fogok soha már úgy élni, mint előtte és nem lehetek benne sosem biztos, hogy a párom nem-e a gyerek miatt maradt-e velem..

Más gyerekével elvoltam, míg ki nem derült a bab, de most néha úgy érzem, mintha ezt a gyereket rám bízták volna életem végéig és nem tudok tőle szabadulni, mint egy béklyótól... És ettől néha sírva is fakadnék..:-(( Gondolom, fogok kapni hideget-meleget, hogy milyen anya(jelölt) az ilyen meg minek az ilyennek gyerek, de nem bírtam ezt magamban tartani, és másnak, még a páromnak se merek beszélni róla, valahogy ki kellett adnom magamból...

Írjátok le nyugodtan, hogy mit gondoltok erről, fog-e ez változni, ha megszületik vagy sem.. Ettől rosszabbul, mint ahogy mostanság néha, már nem érezhetem magam... :-((

Köszönöm

25+5 hkm