Akinek volt már abortusza, miért tette? Megtenné újra hasonló körülmények között?

Én most voltam április 18án. 23 éves vagyok. Felelőtlenül védekeztünk óvszerrel, ami pont akkor el is maradt. Teherbe estem. Amikor kijött az első halvány pozitív teszt, nem akartam elhinni, hogy ez megtörténik velem. Akkor tudtam, hogy nem tarthatom meg. Aznap csináltam mégegyet, ami ugyanúgy pozitív lett. Még akkor sem fogtam fel teljesen. Ha megtartom, valószínűleg 2 családot is tönkreteszek. Ezt szerintem mindenki érti.... Arról nem beszélve, hogy nincs munkám, saját családom, senkim. Ha ez itthon kiderült volna, valószínűleg kitagadnak egy életre. Nem tudom leírni, hogy mit érzek. A műtét napján ideges voltam, és arra gondoltam, hogy hazamegyek, és lesz ami lesz, megtartom. Aztán kezdtem lenyugodni, mivel mindenki ilyen műtétre vár a szobában. Aztán már tuúl is voltam rajta. A párom fizette a megszakítást, aki most elég nagy anyagi csődben van, mégis azt mondta, ne menjek, tartsuk meg, segít amiben tud és támogat.

Anyukám mindig azt sulykolta belém, hogy ez gyilkosság. Most kétségek között vagyok, és elég rosszul érzem magam. Olyan mintha most kezdeném felfogni, mit csináltam, pedig nem hamarkodtam el a döntést, mindenféle variációt átgondoltam a 3 hét alatt, mert 8 hetesen műtöttek. EZ VOLT A HELYES DÖNTÉS! És hogy megtenném e mégegyszer? Ha ugyanez a helyzet állna fent, és megint teherbe esnék, igen. Hatalmas kínokkal és könnyekkel, de meg kéne tennem! Rányomta a bélyeget az életemre, az biztos. Már most azon gondolkodom, hogy nem akarok szexelni, mert mi van ha ez újra előfordul. Ezt nem tudom leírni.

Nekem volt nem rég, hosszu lenne leírni hogy miért, de a lényege hogy az életemet adnám érte ha vissza csinálhatnám!!!

és a mai napig és azt hiszem soha nem fogom tul tenni magam rajta és az a baj hogy nekem sok külső tényező is beleszólt de a lényeg hogy még tükörbe is alig bírok nézni, és utálom magam és borzasztó ezzel élni, megpróbálok mosolyogni hogy senki a családom ne lássa hogy ne tegyem őket is tönkre, de nagyon nehéz,

ha megtartottam volna több életet tettem volna tönkre de az enyém boldog lett volna és ezt nem tartottam szem előtt csak a másikokat,bár visszaforgathatnám az időt.

Engem is lepontozhatsz, mert nekem "csak" missed ab-om volt a 11. héten, de a kórteremben volt egy 3 gyerekes anyuka, aki abortuszra jött. Elmondta, hogy a legkisebb gyereke 7 hós, szoptat, úgy gondolta addig nem eshet teherbe. Aztán 16 hetes terhes voltam, mikor nőgyógyászati műtétem volt és kivel találkoztam?? A 3 gyerekes anyuval, aki megint abortuszra jött! Megismert, én is őt, beszélgettünk, de gyűlöltem! Mert hol van itt az igazság, hogy egyesek csak úgy elvetetik a babát, nekem meg még terhesen is műtétem van és el is vetélhetek??? Szerencsére nem volt baj!

Aztán a kiírt napon be kellett feküdnöm, mert a Lányom nagyon jól érezte magát a hasamban és ki van a betegfelvételen??? Talált! 3 gyerekes anyu, újabb abortuszon! Sztem már bérlete volt. Mikor meglátott, vigyorgott, de nekem nem nagyon ment.

Szóval az ilyeneken ki vagyok akadva, de aki vmilyen okkal veteti el, arra nem tudom. Úgy érzem nekem csak a betegség, erőszak lenne kizáró ok, a pénz nem, de lehet hogy 1* én kerülök olyan helyzetbe, hogy kénytelen leszek meghozni ezt a döntést. Nem vagyunk egyformák.

Örülök, hogy leírhattam!

Lányok!

Van segítség az abortusz után a gyógyulásra és a teljes életre!!! Nem kell örökké ezzel élnetek!

Most indult egy ingyenes abortusz utáni segítő kurzus Budapesten a Válságterhességi Tanácsadó Központban!

Írj érdekel!!

Ja! Én nem ahhoz az alapítványhoz tartozom akiknek a honlapjáról a kérdező linkeket töltött fel!!!!

Most vettem csak észre a névbeli hasonlóságot!